Településképvédelmi rendelet – tervezet
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
……./2019. (…….) Önkormányzati rendelete Fábiánsebestyén Község településképének védelméről ( T E R V E Z E T)
Jelen tervezet lakossági, civil és egyházi partnerségi egyeztetés célzatával került publikálásra a teleplülés honlapján. Amennyiben észrevétele van a rendelet tervezettel kapcsolatban, azt a tak@fabiansebestyen.hu emailcímre írt, vagy a kihírdetéstől (2019.05.13) számított 8. napig, a 6625 Fábiánsebestyén Szabadság tér 2. címre írt levéllel tegye meg!
A lakossági és civilszervezet fóruma 2019.06.07 péntek 15:00-kor a Polgármesteri Hivatlban!
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
- Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter;
- Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága
- Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész
- a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek)
véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
- Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
E rendelet célja Fábiánsebestyén Község sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített és természeti örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása.
- Értelmező rendelkezések
E rendelet alkalmazásában:
1. Természetvédelemmel érintett terület: magasabb szintű jogszabály által meghatározott, kihirdetett terület, ahol a természet védelme, a természeti környezet megőrzése elsődleges.
- Fejezet
A helyi védelem
- A helyi védelem célja
- Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, képzőművészeti és természeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
- A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, község- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
- A helyi védelem fajtái
- A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
- A helyi területi védelem a helyi kialakult, a településképet meghatározó valamely
- közterületekkel határolt településszerkezetre
- utcaképre
- közterületekkel határolt településrészre terjedhet ki.
- Az önkormányzat helyi területi védelem alá nem helyez területet.
- A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
- építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
- táj – és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
- szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
- az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
- Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá e rendeletben nem von ingatlanokat, művi értékek, műalkotásokat, területet és természeti értékeket.
- A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
- A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.
- A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez be kell szerezni egy megbízott főépítész véleményét.
- Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
- a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
- a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
- a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
- a védelem fajtája,
- a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
- A védetté nyilvánított helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
- A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
- megsemmisül,
- életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növény-egészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
- a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
- magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.
- A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció,
amely tartalmazza:
- az érintett elem helyszínrajzát,
- épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
- természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
- fotódokumentációt,
- amennyiben szükséges – épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített – szakvéleményt.
- A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
- A helyi védett érték fenntartása
- A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.
- A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
- A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
- A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
- A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.
- Fejezet
A településképi szempontból meghatározó területek
- A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
7.§
- A településképi szempontból meghatározó terület Fábiánsebestyén Község belterületén a Dózsa György utca – Jókai utca – Árpád utca – Köztársaság utca által határolt terület.
- Fejezet
A településképi követelmények meghatározása
- Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti
követelmények
- A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan kell meghatározni. Kötelezően alkalmazandó telepítési mód nem kerül meghatározásra.
- A szabályzat közterületi alakítási terv lehatárolására kötelező előírást nem állapít meg.
- Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti
követelmények
- Kék és zöld színű fémlemez, cserepeslemez fedés nem alkalmazható.
- Rönkfából gerendaház nem építhető.
- Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő
- tetőidomokhoz, azok formáihoz, tető főgerinc irányokhoz
- kialakult párkánymagasságokhoz
- tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz
- Homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz. Egyéb, általános területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
- §
- Belterületen épületek építése, meglévő épületek héjazatának cseréje során nem megengedett hullámpala, műanyag hullámlemez, cserepeslemez, trapézlemez, valamint a bitumenes hullám- és zsindelyfedés alkalmazása.
- Lakóépületeknél zöld és kék tetőszín nem megengedett.
- Tájképvédelem érdekében az épületek, építmények szabadon álló, illetve majorszerűen csoportosított, tehát pavilonos rendszerű építési módban helyezendők el.
- A pavilonos elhelyezésen belüli épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
- Külterületi majoroknál épületek homlokzata világos, pasztel színezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések.
- Külterületi majoroknál az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.
- Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése
- §
- A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antenna tartó átjátszó torony) nem helyezhetők el
- A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
- Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.
- A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomásszabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
- Reklámvilágítással, magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlanbiztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
- Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítás csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
- Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen fény teljes mértékben elnyelődik.
- Természetvédelemmel érintett területeken
- amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.
- reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
- kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.
- Reklámok, reklámhordozók
12. §
- Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz az előkertben nem helyezhető el,
- Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el. Egyéb közműberendezésen legfeljebb 2 darab, A1-es méretet meg nem haladó méretű helyezhető el.
- Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag információs vagy más célú berendezés igénybevételével lehetséges.
- Információs vagy más célú berendezés kizárólag közterületen telepíthető.
- Információs vagy más célú berendezés közintézmények közhasználatra átadott területein,
a közintézmények telekhatárától mért 20,0 méteren belül közterületen telepíthető.
- Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
- Egyéb műszaki berendezések
13.§
- Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.
- A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
- Fejezet
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
- Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
14.§
Helyi védelemmel kapcsolatos támogatási rendszer e rendeletben nem kerül bevezetésre.
- Fejezet
Településkép – érvényesítési eszközök
- A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
15 .§
- A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található.
- A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete 1.-24. pontja tartalmaz.
- A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
- A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.
- A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
- A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.
- A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.
16. A településképi bejelentési eljárás
16.§
E rendeletben településkép véleményezési eljárás nem kerül bevezetésre.
17. A településképi bejelentési eljárás
17.§
- Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
- a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,
- meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,
- közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.
- Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.
- A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
- A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
- A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
- A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:
- állandó építmény esetén végleges,
- legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
- reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,
- cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,
- útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.
18. A településképi kötelezés
18. §
(1) A településkép érvényesítési eszközök döntéseinek betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester – ellenőrzi.
A mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján jár el.
(2) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(3) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének elmulasztása esetén az eljárás a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést tartalmazó felszólító levéllel indul. Amennyiben az elmulasztásról szóló tudomásszerzést követően 8 napon belül nem reagál az építtető a felszólításra, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(4) A településképi bírság összege
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, 100.000 forint,
b) egyéb településképi, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 forint,
c) kötelező településképi konzultáció elmulasztása esetén 20.000 forint.
VII. Fejezet
Záró rendelkezések
19. §
- E rendelet 2019. július 01. napján lép hatályba. Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017.(XII.21.) Önkormányzati rendelete.
Fábiánsebestyén, 2019. május 7.
Dr. Kós György Gyurisné Székely Erika
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetésre került 2019. hó nap.
Gyurisné Székely Erika
jegyző