Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a fegyveres biztonsági őrzésről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 19.§ (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
A rendelet területi hatálya kiterjed Fábiánsebestyén Község közigazgatási területéhez tartozó termőföldekre.
A rendelet személyi hatálya kiterjed az (1) bekezdés szerinti termőföld tulajdonosára.
2. Értelmező rendelkezés
2. §
E rendelet alkalmazásában:
1. Termőföld: az a földrészlet, amely Fábiánsebestyén Község közigazgatási területén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas művelési ágban van nyilvántartva.
3. A mezei őrszolgálat
3. §
(1) Fábiánsebestyén Község Önkormányzata a község közigazgatási területéhez tartozó termőföldek őrzésére és védelmére 1 § (1) bekezdésében megjelölt területek őrzésére és védelmére három (3) fő önkormányzati rendész közalkalmazotti jogviszonyban történő alkalmazásával mezei őrszolgálatot biztosít.
(2) A mezei őrszolgálat feladatait a Fábiánsebestyéni Önkormányzati Rendészet (a továbbiakban: Rendészet) látja el.
(3) A mezei őrszolgálat együttműködik a rendőrséggel, a polgárőrséggel, a működési területén lévő vadásztársaságokkal, hivatásos vadászokkal és munkája során a polgárokkal és civil egyesületekkel jó kapcsolatot alakít ki.
(4) A mezőőr feladatait az 1997. évi CLIX. törvény 23. §-ában, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény, továbbá a működési és szolgálati szabályzatban, és a munkaköri leírásában, és az e rendeletben foglaltak szerint látja el.
4. A mezőőri járulék nyilvántartása, megfizetése és mértéke
4. §
(1) A mezőőri járulékfizetési kötelezettség azt a tulajdonost (a továbbiakban együtt: kötelezett) terheli, akinek a termőföld a tárgyév január hó 1. napján a tulajdonában van.
(2) A mezőőri járulék fizetési kötelezettség megállapítása a kötelezett 1. melléklet szerinti tulajdonjogra vonatkozó nyilatkozata és az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján történik.
(3) A fizetendő mezőőri járulék mértékét és megfizetésének kötelezettségét hatósági határozattal a jegyző állapítja meg.
(4) A mezőőri járulékot a kötelezettnek tárgyév június hó 30. napjáig, valamint tárgyév december 10. napjáig kell 50%-50%-ban megfizetnie az önkormányzat elkülönítetten kezelt mezei őrszolgálat alszámlájára.
(5) A nem határidőben megfizetett mezőőri járulék után késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden késedelemmel érintett naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
5. §
(1) A mezőőri járulék kivetését, illetve annak mértékét befolyásoló adatok változását – különösen a tulajdonjogában történt változást, a módosult térmértéket, a megváltozott művelési ágat – az ezt igazoló okirat bemutatása mellett 15 napon belül köteles a kötelezett bejelenteni.
(2) A tulajdonos köteles legelőször 2020. június 15. napjáig bevallást benyújtani.
Az (1) bekezdés szerinti változást és a 4. § (2) bekezdése szerinti föld tulajdonjogának változására vonatkozó nyilatkozatot legkésőbb a tárgyév január 31-éig kell bejelenteni.
(3) A művelési ágat és a térmértéket az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján kell meghatározni.
(4) Amennyiben a kötelezett a művelési ágtól eltérően használja a földterületet, akkor az illetékes földhivatalnál a tulajdonosnak kérelmeznie kell a művelési ág megváltoztatása iránti eljárás lefolytatását.
(5) A jegyző és a Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartja a mezei őrszolgálat működési területén nyilvántartott termőföldek 1 sz. melléklet szerinti adatokat.
6. §
(1) a) A mezőőri járulék mértéke 200 Ft/ak/év
b) az iparűzési adót fizetők esetében az a) pont szerint számított összeg és a tárgyévet megelőző naptári évben befizetett iparűzési adó különbözete.
(2) A mezőőri járulékot a kötelezett valamennyi földrészletének művelési áganként összevont területe négyzetméter pontosságú térmértéke és az (1) bekezdésben foglalt művelési ágankénti éves díjtétel szorzata alapján kell kivetni.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása során a közös tulajdonban lévő termőföld esetén a tulajdonostárs tulajdoni hányadára jutó területmértéket kell figyelembe venni.
5. Mentesség a mezőőri járulék megfizetése alól
7. §
Mentes a mezőőri járulék megfizetése alól
a) az a kötelezett, akinek tulajdonában lévő valamennyi termőföld után az adott tárgyévre fizetendő mezőőri járulék nem éri el az 1000 Ft összeget,
b) Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat
6. Záró rendelkezések
8. §
(1) A mezőőri járulék megállapításával kapcsolatos ügyekben a jegyző jár el a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény és e rendeletben foglalt
eljárási szabályok alapján.
(2) A mezőőri járulék fizetésére kötelezettek és a járulék mértékének megállapítása
történhet:
a) az 1.melléklet szerinti nyomtatványokon benyújtott önbevallással,
b) önbevallás hiányában ingatlan-nyilvántartási adatok alapján történő kivetéssel
9. §
.
Ez a rendelet 2020. április 01. napján lép hatályba.
Fábiánsebestyén, 2020.március 17.
Dr. Kós György Gyurisné Székely Erika
polgármester jegyző
Kihirdetve:
Fábiánsebestyén, 2020. március 25.
Gyurisné Székely Erika
jegyző
melléklet a 5/2020. (III.25.) önkormányzati rendelethez
FÖLDTULAJDONOSI BEVALLÁS
A termőföld adatairól 1
A mezei őrszolgálatról szóló ……/2020. (III…..) önkormányzati rendelet alapján
1./
A földtulajdonos neve:_________________________________________________________
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési
Szabályzatáról
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Fábiánsebestyén Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
Az önkormányzat illetékességi területe:
Fábiánsebestyén község közigazgatási területe. A közigazgatási terület adatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
§ Az önkormányzat jelképei: a település címere, zászlója, pecsétje. Az önkormányzat
jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja
meg.
Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
A települési önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja.
A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselő-testület tagjaink
felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
A képviselő-testület szervei:
a polgármester
a Képviselő-testület bizottsága
a Képviselő-testület hivatala: Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal
Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottság, polgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal) látják el.
(l) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.
(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, és nonprofit
szervezetén keresztül látja el.
(3) A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, továbbá az
általa alapított nonprofit társaság listáját a 2 függelék tartalmazza.
A képviselő-testület átruházott hatáskörei:
(1) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 7. melléklet tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.
A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
§ (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő- testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3)A munkatervet minden év február 28-áig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatokat is figyelembe véve a jegyző állít össze.
(4)A munkaterv tartalmazza
az ülések időpontját,
az ülések tervezett időpontjait,
az előterjesztő megnevezését,
a meghívottak megnevezését,
§ Rendkívüli ülést kell összehívni
ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
Rendkívüli ülést kell tartani a polgármester, vagy a képviselők egynegyedének, vagy valamely bizottságának az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni és indokolni az ülés napirendjét, valamint javaslatot kell tenni az ülés időpontjára. Indítvány esetén az abban megjelölt időpontra kell összehívni az ülést.
(1) A képviselő-testületi ülést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásainak megfelelően hívják össze.
A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívüli településre összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 18. §-ban meghatározott módon, és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.
A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.
A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
§ A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
§ (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
A meghívónak tartalmaznia kell
az ülés helyét,
az ülés időpontját,
a tervezett napirendeket,
a napirendek előadóit,
a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását.
A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester szükség esetén korlátozhatja.
Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhatja a Hivatal tárgy szerinti illetékes dolgozóit, valamint külső szakértőt.
A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 3 munkanappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásáról.
A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a polgármesternek,
a jegyzőnek,
a nem állandó meghívottaknak
e) az előterjesztőknek és
f) akiket az ülés összehívója megjelöl.
A (7) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.
(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
elektronikus levélben (e-mailben),
egyéb szóbeli meghívással.
A szóbeli meghívás és az elektronikus levélben meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
A rendkívüli ülés esetekben el lehet tekintetni a 15. § (6) bekezdés szerinti határidőtől az előterjesztések a testületi ülés megkezdése előtt is átadhatók.
(1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a jegyzőt,
az illetékes országgyűlési képviselőt,
a könyvvizsgálót.
Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
az önkormányzat intézményének vezetőjét,
azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
(1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók küldésével egy időben kell teljesíteni.
A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
a napirend előterjesztése,
a napirend elfogadtatása,
az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,
ea) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a rendelet tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása (az ülés vezetőjének pontosan meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát)
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
a rend fenntartása,
az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirdetése,
az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
az ülés bezárása.
(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni a meghívóhoz.
A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.
(1) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülésre szóló meghívót postai úton vagy a hivatalsegéddel kell kiküldeni. Emellett még elektronikus levélben is elküldhető az érintetteknek.
Amennyiben az önkormányzati képviselő egymást követő három alkalommal úgy marad távol a képviselő-testület üléséről, hogy arról előzetesen nem tájékoztatja az önkormányzat polgármesterét, akkor a tiszteletdíjának 25%-a megvonható maximum 6 hónapig. Erről a Képviselő-testület határozatban dönt.
(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.
§ (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólások számának korlátozásáról, akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
A zárt ülésen csak azok a személyek vehetnek részt, akiknek a fent említett törvény megengedi.
(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt soron kívül összehívott ülésre nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesztést. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést is szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
Az előterjesztések tartalmi elemei:
az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
a téma ismertetése,
a jogszabályi háttér bemutatása,
érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
rendelettervezet, rendelet tervezet indoklása,
(1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javaslatot, illetve rendelet tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a határozat szövege,
a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.
A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
A képviselő-testület a döntéseit az ülésen egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
(1) Minősített többség – azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) – egybehangzó szavazata szükséges azon döntések meghozatalához, amelyről az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény 50.§ így rendelkezik.
(2) Az önkormányzat nem él azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozattal dönt
az ügyrendi kérdésekről.
§ (1) A képviselő-testület a 33. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
nem név szerinti nyílt szavazással
név szerinti nyílt szavazással,
titkos szavazással hozza.
A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíti. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.
Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a.) azt a törvény írja elő,
b.) azt bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület indítványozza,
c.) azt a polgármester indítványozza,
d) az önkormányzati vagyon megterhelésénél, elidegenítésénél,
e.) hitelfelvételnél (kivéve: munkabérhitel),
Az Önkormányzat nem él azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a tagok nevét, s azok a nevük felolvasásakor igennel, vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak.
(6) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott ügyekben.
(7)A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Bizottság tagjaira az ülés vezetője tesz javaslatot. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt, és csak adott alkalomra vonatkozik.
(8)A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem-, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.
(9)A titkos szavazás eredményéről a 3 fős Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem, és tartózkodom szavazat). A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
Az ülés vezetője a meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozati javaslatot, vagy a rendelet tervezetet elfogadta, vagy elutasította.
§ A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő,
egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel).
A határozatok jelölése a következő formában történik:
A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, (és, ha a döntési javaslat tartalmazta) a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Helyben szokásos módnak minősül:
a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
az önkormányzat honlapján történő közzététel 3. mellékleten szereplő címen
Az önkormányzati rendeletet a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint kell aláírni és kihirdetni.
Az önkormányzati rendelet helyesbítésére vonatkozó szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját /év (arab számmal) hónap (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel/.
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
(8) A normatív határozatok közzététele a helyben szokásos módon kerül sor.
A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárását a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény szabályozza.
§ Amennyiben a képviselő az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
A hozzászólást a 23. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetőjejavasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek – az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – 2 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
(1) A polgármester hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent azon személynek, akinek nincs tanácskozási joga. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.
A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.
Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
Az ülés elhagyására kötelezheti azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
. A képviselői felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(1) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, (vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált) továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján közokiratnak minősül.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott pontokat.
A tárgyalt napirendeknél az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a képviselő által elmondottakat szó szerint kell a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
A jegyzőkönyvben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben szabályozásoknak való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni.
egy példányt a jegyző által megbízott dolgozó kezel (ez a képviselő-testületi példány),
NJT-ben rögzíteni kell az elkészült jegyzőkönyveket digitális módon,
a mellékletek nélküli nyílt ülés jegyzőkönyvét közzé kell tenni az önkormányzat
honlapján digitális módon.
A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a meghívót,
a jelenléti ívet,
az írásos előterjesztéseket,
a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
§ (1) A Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
A zárt ülésen szereplő adatokra vonatkozóan a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben megfogalmazottak szerint kell eljárni.
IV. Fejezet
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az Önszerveződő közösségek
(1) Általános közmeghallgatást kell tartani a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint.
A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.
A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
§ Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
(1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott időn belül választ kell adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.
(2) A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából évente egy alkalommal falugyűlést, illetve esetenként (fontosabb döntései tárgykörében) lakossági fórumot (későbbiekben együtt: fórumot) tarthat.
A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) jogosult.
A falugyűlés és az eseti jelleggel megtartott fórum olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek.
A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
V. Fejezet
Az önkormányzati képviselő
§ (1) Az önkormányzati képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
(2) Az önkormányzati képviselők névsorát, megbízatását a rendelet 4. számú melléklet tartalmazza.
(1) Az önkormányzati képviselő köteles
kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
VI. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
(1) Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat polgármestere a feladatát társadalmi megbízásban látja el.
(2) A polgármesteri tisztség Összeférhetetlenségi szabályait, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
(1)A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.
§ (1) A polgármester a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatokon túli további feladatai
segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
meghatározza a jegyzőnek a Képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,
kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
fogadóórát tart,
nyilatkozik a sajtónak.
A polgármester fogadóóráit a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
A polgármester a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő Önkormányzati ügyekben:
az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 2 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete feladatellátásra egy társadalmi megbízatású alpolgármestert a tagjai közül választ.
Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
Az alpolgármester fogadóórája:
– minden héten szerdán 14.00 – 15.00 óra között a Hivatal tanácskozótermében.
A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
A képviselő-testület állandó bizottsága
a pénzügyi bizottság,
Az önkormányzat bizottságainak létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.
A pénzügyi bizottság tagjainak száma 3 fő.
A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól
szóló törvény határozza meg.
(1) A bizottságra, a bizottság működésének szabályaira a Magyarország Helyi
Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
A bizottság a létrehozását követően 60 napon belül ülést tart, ahol – az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével – határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatala látja el.
A jegyző
(1) A jegyző jogállására a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) A jegyzőnek a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,
az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,
a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,
gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(1) A határozat-nyilvántartás formái
a) határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
(2) A rendelet-nyilvántartás formái:
rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
§ A jegyző kinevezését a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.
§ (1) A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben határozzák meg.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi előadó I. munkakört betöltő köztisztviselő látja el.
(1) A képviselő-testület a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján Árpádhalom Község képviselő-testületével Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve:
Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal.
A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján polgármester is meghatározhatja. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ) tartalmazza.
A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Közös Önkormányzati Hivatali SZMSZ-t – a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény figyelembe vételével – a képviselő-testületek határozattal fogadják el.
A Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ének folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.
(1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása:
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzata jelenleg nem tagja egyetlen társulásnak sem.
(2) A Társulásra egyebekben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
VII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
§ (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program
alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
VIII. Fejezet
Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása
(1)Az önkormányzat gazdálkodására a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló
törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben szabályozza a felelősöket az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért, és annak biztonságáért.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
§ (l) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, egyúttal hatályon kívül helyezi a Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3./2020.(II.14.) önkormányzati rendeletét.
Fábiánsebestyén, 2020.március 24.
Dr. Kós György Gyurisné Székely Erika
polgármester jegyző
Kihirdetve:
Fábiánsebestyén, 2020.március 25.
Gyurisné Székely Erika
jegyző
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2020.(III.25.) Ö. rendelet
véleményt alkot az éves költségvetési rendelet módosításáról
az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezet véleményezése
észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival
kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására,
javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására,
részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben,
az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában
javaslatokat tehet.
részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben,
ellenőrzi a beruházások végrehajtását,
ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét,
A bizottság feladat– és hatásköre a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, és a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatban:
képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,
a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron
következő ülésén való tájékoztatás
A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét. A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmények képviselőjét.
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2020.(III.25.) Ö. rendelet
számú melléklet
A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendkívüli települési támogatás megállapítást krízishelyzet esetén, valamint a köztemetés megállapítását a polgármester hatáskörébe utalja.
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2020.(III.25.) Ö. rendelet
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Fábiánsebestyén Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
Az önkormányzat illetékességi területe:
Fábiánsebestyén község közigazgatási területe. A közigazgatási terület adatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
§ Az önkormányzat jelképei: a település címere, zászlója, pecsétje. Az önkormányzat
jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja
meg.
Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
A települési önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja.
A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselő-testület tagjaink
felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
A képviselő-testület szervei:
a polgármester
a Képviselő-testület bizottsága
a Képviselő-testület hivatala: Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal
Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottság, polgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal) látják el.
(l) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.
(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, és nonprofit
szervezetén keresztül látja el.
(3) A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, továbbá az
általa alapított nonprofit társaság listáját a 2 függelék tartalmazza.
A képviselő-testület átruházott hatáskörei:
(1) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 7. melléklet tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.
A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
§ (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő- testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3)A munkatervet minden év február 28-áig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatokat is figyelembe véve a jegyző állít össze.
(4)A munkaterv tartalmazza
az ülések időpontját,
az ülések tervezett időpontjait,
az előterjesztő megnevezését,
a meghívottak megnevezését,
§ Rendkívüli ülést kell összehívni
ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
Rendkívüli ülést kell tartani a polgármester, vagy a képviselők egynegyedének, vagy valamely bizottságának az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni és indokolni az ülés napirendjét, valamint javaslatot kell tenni az ülés időpontjára. Indítvány esetén az abban megjelölt időpontra kell összehívni az ülést.
(1) A képviselő-testületi ülést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásainak megfelelően hívják össze.
A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívüli településre összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 18. §-ban meghatározott módon, és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.
A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.
A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
§ A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
§ (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
A meghívónak tartalmaznia kell
az ülés helyét,
az ülés időpontját,
a tervezett napirendeket,
a napirendek előadóit,
a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását.
A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester szükség esetén korlátozhatja.
Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhatja a Hivatal tárgy szerinti illetékes dolgozóit, valamint külső szakértőt.
A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 3 munkanappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásáról.
A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a polgármesternek,
a jegyzőnek,
a nem állandó meghívottaknak
e) az előterjesztőknek és
f) akiket az ülés összehívója megjelöl.
A (7) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.
(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
elektronikus levélben (e-mailben),
egyéb szóbeli meghívással.
A szóbeli meghívás és az elektronikus levélben meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
A rendkívüli ülés esetekben el lehet tekintetni a 15. § (6) bekezdés szerinti határidőtől az előterjesztések a testületi ülés megkezdése előtt is átadhatók.
(1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a jegyzőt,
az illetékes országgyűlési képviselőt,
a könyvvizsgálót.
Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
az önkormányzat intézményének vezetőjét,
azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
(1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók küldésével egy időben kell teljesíteni.
A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
a napirend előterjesztése,
a napirend elfogadtatása,
az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,
ea) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a rendelet tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása (az ülés vezetőjének pontosan meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát)
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
a rend fenntartása,
az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirdetése,
az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
az ülés bezárása.
(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni a meghívóhoz.
A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.
(1) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülésre szóló meghívót postai úton vagy a hivatalsegéddel kell kiküldeni. Emellett még elektronikus levélben is elküldhető az érintetteknek.
Amennyiben az önkormányzati képviselő egymást követő három alkalommal úgy marad távol a képviselő-testület üléséről, hogy arról előzetesen nem tájékoztatja az önkormányzat polgármesterét, akkor a tiszteletdíjának 25%-a megvonható maximum 6 hónapig. Erről a Képviselő-testület határozatban dönt.
(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.
§ (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólások számának korlátozásáról, akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
A zárt ülésen csak azok a személyek vehetnek részt, akiknek a fent említett törvény megengedi.
(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt soron kívül összehívott ülésre nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesztést. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést is szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
Az előterjesztések tartalmi elemei:
az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
a téma ismertetése,
a jogszabályi háttér bemutatása,
érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
rendelettervezet, rendelet tervezet indoklása,
(1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javaslatot, illetve rendelet tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a határozat szövege,
a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
(3) A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.
A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
A képviselő-testület a döntéseit az ülésen egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
(1) Minősített többség – azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) – egybehangzó szavazata szükséges azon döntések meghozatalához, amelyről az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény 50.§ így rendelkezik.
(2) Az önkormányzat nem él azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozattal dönt
az ügyrendi kérdésekről.
§ (1) A képviselő-testület a 33. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
nem név szerinti nyílt szavazással
név szerinti nyílt szavazással,
titkos szavazással hozza.
A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíti. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.
Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a.) azt a törvény írja elő,
b.) azt bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület indítványozza,
c.) azt a polgármester indítványozza,
d) az önkormányzati vagyon megterhelésénél, elidegenítésénél,
e.) hitelfelvételnél (kivéve: munkabérhitel),
Az Önkormányzat nem él azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a tagok nevét, s azok a nevük felolvasásakor igennel, vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak.
(6) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott ügyekben.
(7)A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Bizottság tagjaira az ülés vezetője tesz javaslatot. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt, és csak adott alkalomra vonatkozik.
(8)A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem-, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.
(9)A titkos szavazás eredményéről a 3 fős Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem, és tartózkodom szavazat). A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
Az ülés vezetője a meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozati javaslatot, vagy a rendelet tervezetet elfogadta, vagy elutasította.
§ A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő,
egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel).
A határozatok jelölése a következő formában történik:
A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, (és, ha a döntési javaslat tartalmazta) a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Helyben szokásos módnak minősül:
a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
az önkormányzat honlapján történő közzététel 3. mellékleten szereplő címen
Az önkormányzati rendeletet a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint kell aláírni és kihirdetni.
Az önkormányzati rendelet helyesbítésére vonatkozó szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját /év (arab számmal) hónap (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel/.
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
(8) A normatív határozatok közzététele a helyben szokásos módon kerül sor.
A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárását a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény szabályozza.
§ Amennyiben a képviselő az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
A hozzászólást a 23. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetőjejavasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek – az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – 2 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
(1) A polgármester hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent azon személynek, akinek nincs tanácskozási joga. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.
A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.
Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
Az ülés elhagyására kötelezheti azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
. A képviselői felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(1) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, (vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált) továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján közokiratnak minősül.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott pontokat.
A tárgyalt napirendeknél az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a képviselő által elmondottakat szó szerint kell a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
A jegyzőkönyvben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben szabályozásoknak való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni.
egy példányt a jegyző által megbízott dolgozó kezel (ez a képviselő-testületi példány),
NJT-ben rögzíteni kell az elkészült jegyzőkönyveket digitális módon,
a mellékletek nélküli nyílt ülés jegyzőkönyvét közzé kell tenni az önkormányzat
honlapján digitális módon.
A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a meghívót,
a jelenléti ívet,
az írásos előterjesztéseket,
a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
§ (1) A Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
A zárt ülésen szereplő adatokra vonatkozóan a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben megfogalmazottak szerint kell eljárni.
IV. Fejezet
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az Önszerveződő közösségek
(1) Általános közmeghallgatást kell tartani a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint.
A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.
A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
§ Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
(1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott időn belül választ kell adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.
(2) A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából évente egy alkalommal falugyűlést, illetve esetenként (fontosabb döntései tárgykörében) lakossági fórumot (későbbiekben együtt: fórumot) tarthat.
A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) jogosult.
A falugyűlés és az eseti jelleggel megtartott fórum olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek.
A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
V. Fejezet
Az önkormányzati képviselő
§ (1) Az önkormányzati képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
(2) Az önkormányzati képviselők névsorát, megbízatását a rendelet 4. számú melléklet tartalmazza.
(1) Az önkormányzati képviselő köteles
kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
VI. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
(1) Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat polgármestere a feladatát társadalmi megbízásban látja el.
(2) A polgármesteri tisztség Összeférhetetlenségi szabályait, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
(1)A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.
§ (1) A polgármester a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatokon túli további feladatai
segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
meghatározza a jegyzőnek a Képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,
kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
fogadóórát tart,
nyilatkozik a sajtónak.
A polgármester fogadóóráit a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
A polgármester a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő Önkormányzati ügyekben:
az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 2 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete feladatellátásra egy társadalmi megbízatású alpolgármestert a tagjai közül választ.
Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
Az alpolgármester fogadóórája:
– minden héten szerdán 14.00 – 15.00 óra között a Hivatal tanácskozótermében.
A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
A képviselő-testület állandó bizottsága
a pénzügyi bizottság,
Az önkormányzat bizottságainak létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.
A pénzügyi bizottság tagjainak száma 3 fő.
A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól
szóló törvény határozza meg.
(1) A bizottságra, a bizottság működésének szabályaira a Magyarország Helyi
Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
A bizottság a létrehozását követően 60 napon belül ülést tart, ahol – az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével – határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatala látja el.
A jegyző
(1) A jegyző jogállására a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) A jegyzőnek a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,
az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,
a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,
gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(1) A határozat-nyilvántartás formái
a) határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
(2) A rendelet-nyilvántartás formái:
rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
§ A jegyző kinevezését a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.
§ (1) A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben határozzák meg.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi előadó I. munkakört betöltő köztisztviselő látja el.
(1) A képviselő-testület a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján Árpádhalom Község képviselő-testületével Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve:
Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal.
A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján polgármester is meghatározhatja. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ) tartalmazza.
A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Közös Önkormányzati Hivatali SZMSZ-t – a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény figyelembe vételével – a képviselő-testületek határozattal fogadják el.
A Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ének folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.
(1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása:
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzata jelenleg nem tagja egyetlen társulásnak sem.
(2) A Társulásra egyebekben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
VII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
§ (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program
alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
VIII. Fejezet
Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása
(1)Az önkormányzat gazdálkodására a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló
törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben szabályozza a felelősöket az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért, és annak biztonságáért.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
§ (l) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, egyúttal hatályon kívül helyezi a Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11./2019.(XI.28.) önkormányzati rendeletét.
Fábiánsebestyén, 2020.február 13.
Dr. Kós György Gyurisné Székely Erika
polgármester jegyző
Kihirdetve:
Fábiánsebestyén, 2020. február 14.
Gyurisné Székely Erika
jegyző
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3 /2020.(II.14.) Ö. rendelet
véleményt alkot az éves költségvetési rendelet módosításáról
az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezet véleményezése
észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival
kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására,
javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására,
részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben,
az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában
javaslatokat tehet.
részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben,
ellenőrzi a beruházások végrehajtását,
ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét,
A bizottság feladat– és hatásköre a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, és a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatban:
képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,
a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron
következő ülésén való tájékoztatás
A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét. A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmények képviselőjét.
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3 /2020.(II.14.) Ö. rendelet
számú melléklet
A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendkívüli települési támogatás megállapítást krízishelyzet esetén, valamint a köztemetés megállapítását a polgármester hatáskörébe utalja.
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3 /2020.(II.14.) Ö. rendelet
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) – (2) bekezdése, valamint a 24. § (2) bekezdése alapján – figyelembe véve e jogszabály, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározottakat, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, – a 2020. évi költségvetéséről az alábbi rendeletet alkotja.
Első rész
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya a Képviselő-testületre, annak bizottságaira, a képviselő-testület hivatalára és az Önkormányzat felügyelete alá tartozó intézményeire, szakfeladataira terjed ki.
2. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei:
önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek: Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat 1 cím 1-18 alcím, Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati 2. cím, 1-4-ig alcím;
önállóan működő költségvetési szervek: Fábiánsebestyén Gondozási Központ 3. cím 1-9-ig alcím; Községi Étkezde 4. cím 1-5-ig alcím; Fábiánsebestyén és Eperjes Közös Önkormányzati Rendészet 5. cím 1-2 alcím Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár 6. cím, 1-6-ig alcím
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő intézmények külön-külön címet alkotnak. Az önkormányzat címrendjét teljes körűen az 1. számú melléklet tartalmazza.
Második rész
Az önkormányzat és költségvetési szervei 2020. évi költségvetése
3. § A képviselő-testület az önkormányzat – beleértve a költségvetési szerveit – 2020. évi költségvetésének a halmozódás kiszűrése után
a) kiadási főösszegét 560.472 ezer forintban,
b) bevételi főösszegét 560.472 ezer forintban állapítja meg.
A költségvetési bevételek
4. § Az önkormányzat 2020. évi költségvetési bevételeinek forrásonkénti, illetve működési és felhalmozási cél szerinti részletezését a 2. számú melléklet tartalmazza.
5. § Az önkormányzat költségvetési szervei, illetve a 2. §-ban meghatározott címek 2020. évi működési és felhalmozási bevételeit forrásonként – külön-külön címenként a 3. számú melléklet tartalmazza.
A költségvetési kiadások
6. § (1) Az önkormányzat működési, fenntartási kiadási előirányzatait a képviselő-testület a következők szerint határozza meg:
Megnevezés
e Ft
Működési kiadások előirányzata összesen:Ebből:
515.169
személyi jellegű kiadások:
291.175
szociális hozzájárulási adó:
50.831
dologi jellegű kiadások:
173.163
Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás:Ebből:
264.844
Intézményi támogatás:
254.434
Egyéb szervek támogatása:
500
Önkormányzat által folyósított ellátások:
3.000
ellátottak pénzbeli juttatásai:
210
Normatíva visszafizetés
6.700
(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetési szerve(i), illetve a 2. §-ban meghatározott címek működési kiadásait kiemelt előirányzatonként a 2. számú melléklet szerint állapítja meg.
7. § (1) Az önkormányzat felújítási és felhalmozási kiadásai összesen: 6.893 ezer forint.
Megnevezés
e Ft
Felhalmozási kiadások összesen:Ebből:
6.893
Intézményi beruházások:
4.162
Felújítási kiadások
2.286
Tárgyi eszköz vásárlás
445
(2) Az önkormányzat költségvetési szervei, illetve a 2. §-ban meghatározott címek felújítási és felhalmozási kiadásait a 2. számú melléklet tartalmazza.
8. § Az önkormányzat és költségvetési szervei bevételi és kiadási irányzatait kötelező és önként vállalt tevékenységeinek bontásában a 10. számú melléklet rögzíti.
9. § Az önkormányzat és költségvetési szervei felhalmozási kiadásait feladatonként az 5. számú melléklet tartalmazza.
A költségvetési kiadások és bevételek
10. § Az önkormányzat többéves kihatással járó feladatainak előirányzatait éves bontásban a 7. számú melléklet mutatja be.
11. § (1) A címek költségvetését feladatonként a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az általános és céltartalék előirányzatok: az önkormányzat tartaléka: 0 Ft.
12. § A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen a 4. számú melléklet adja meg.
13. § Az Önkormányzat 2020. évi előirányzat-felhasználási ütemtervét a 6. számú melléklet tartalmazza.
A költségvetési létszámkeret
14. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat létszám-előirányzatát:
117 fő átlagos statisztikai állományi létszámban (átlaglétszámban), és
117 fő az év utolsó napján foglalkoztatható záró-létszámban állapítja meg.
(2) Az önkormányzat költségvetési szerveinek létszám-előirányzatát a képviselő-testület a 3. számú mellékletben feltüntetettek szerint állapítja meg.
Harmadik rész
A költségvetés végrehajtására vonatkozó általános szabályok
15. § Az önkormányzat és a költségvetési szervei bevételi és kiadási előirányzatai év közben megváltoztathatóak.
16. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a költségvetési rendelet módosítása.
(2) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap az önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatni köteles. A képviselő-testület legalább évenként két alkalommal – adott év szeptember 30-i, illetve december 31-i hatállyal (a külön jogszabályban meghatározott határidőig) – dönt a költségvetési rendeletének pótelőirányzatok szerinti módosításáról.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete a jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül a részelőirányzatoktól – Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.rendeletben foglaltak figyelembevételével – előirányzat-módosítás nélkül is eltérhet.
(4) A meghatározott előirányzatának módosításáról a polgármester 10.000 ezer forintig saját hatáskörben intézkedhet, ezt meghaladóan a tartalékok előirányzatának módosításáról csak a képviselő-testület dönthet a költségvetési rendeletmódosítás során.
17. § (1) Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött hiány finanszírozási módja a folyószámla hitelfelvétel a számlavezető pénzintézettől. A folyószámlahitelt 2020. december 31-ig vissza kell fizetni.
(2) A hitelfelvétellel kapcsolatos szerződés megkötésének jogát a képviselő-testület 10.000 ezer forint értékhatárig a polgármesterre ruházza át. A polgármester a hitelszerződésről annak aláírását követő következő képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.
(3) A 10.000 ezer forint feletti hitelügyletekkel kapcsolatos hatáskörök kizárólagosan a képviselő-testületet illetik meg.
18. § (1) Az önkormányzati gazdálkodás során az év közben létrejött költségvetési többletet értékpapír vásárlással, illetve pénzintézeti pénzlekötés útján hasznosíthatják.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítással kapcsolatos szerződések, illetve pénzügyi műveletek lebonyolítását 10.000 ezer forintig a Képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja. A polgármester a megtett intézkedéséről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó költségvetési többlet felhasználásáról a képviselő-testület határozatban dönt.
19. § A képviselő-testület a köztisztviselők illetményalapját 2020.01.01-től 53.700.- Ft-ban fogadja el a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. tv. rendelkezései szerint.
Az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő intézményekre vonatkozó szabályok
20. § (1) Az önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervei saját hatáskörben előirányzat-módosítást hajthatnak végre. Az előirányzat-módosításról a jegyző előkészítésében a polgármester a képviselő-testületet 90 napon belül tájékoztatni köteles. A képviselő-testület az önállóan gazdálkodó intézmény saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-változásai miatt a költségvetési rendeletet legalább évente kétszer – adott év szeptember 30-i, illetve december 31-i hatállyal (a külön jogszabályban meghatározott határidőig) – módosítja.
(2) Az önkormányzat önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervei szabadon, de a államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak, valamint e rendeletben foglaltak figyelembevételével módosíthatják egyes kiemelt, ezen belül részelőirányzataikat.
21. § Az önkormányzat költségvetési szervei éves finanszírozási tervét címenként a 8. számú melléklet tartalmazza. A finanszírozás terv szerinti teljesítéséről a polgármester és a jegyző gondoskodik.
22. § A képviselő-testület feljogosítja az önállóan gazdálkodó költségvetési szerveket – s ennek érdekében ezen költségvetési rendeletben a költségvetési szervek eredeti költségvetésében előirányozza – a tárgyi eszköz felújítási, illetve egyéb felhalmozási pénzeszközökkel való önálló gazdálkodásra.
23. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei szabadon használhatják fel a jóváhagyott bevételi előirányzataikon felüli többletbevételüket.
(2) A többletbevétel felhasználása a saját hatáskörű előirányzat-módosítás és az azzal egyidejűleg történő – képviselő-testületi – tájékoztatás után történhet.
Negyedik rész
Záró rendelkezések
24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2020. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Fábiánsebestyén, 2020. február 7.
Dr. Kós György Gyurisné Székely Erika
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve:
Fábiánsebestyén, 2020. február 14. Gyurisné Székely Erika
jegyző
Mellékletek
1. számú melléklet a költségvetési rendelet 2. § (2) bekezdéséhez a költségvetési rendelet címrendjéről,
2. számú melléklet a költségvetési rendelet 4. §-ához az önkormányzat 2020. évi tervezett bevételeiről forrásonként,
3. számú melléklet a költségvetési rendelet 5. §-ához az önkormányzat költségvetési szervei – címenkénti – 2020 évi tervezett bevételeiről forrásonként,
4. számú melléklet a költségvetési rendelet 12. §-ához, az önkormányzat működési és felhalmozási célú bevételei és kiadásai tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen,
5. számú melléklet a költségvetési rendelet 7. § (2) bekezdéséhez, 8 §-ához, 9 §-ához, az önkormányzat költségvetési szervei – címenkénti – 2020. évi tervezett felújítási és felhalmozási kiadásairól, bevételeiről
6. számú melléklet a költségvetési rendelet 13. § (1) bekezdéséhez, a 2020. évi előirányzat-felhasználási ütemtervről,
7. számú melléklet a költségvetési rendelet 10. §-ához az önkormányzat 2020. évi költségvetésben tervezett, többéves kihatással járó feladatai és előirányzatai éves bontásban,
8. számú melléklet a költségvetési rendelet 21. §-ához, az önkormányzat költségvetési szerve éves finanszírozási terve,
9. számú melléklet az önkormányzat működési és fejlesztési célú bevételek alakulását bemutató külön mérleg (gördülő költségvetés )
10. számú melléklet Az önkormányzat és költségvetési szervei bevételi és kiadási irányzatait mutatja kötelező és önként vállalt tevékenységeinek bontásában
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 60. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1.§
A rendelet hatálya a Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőkre terjed ki.
2.§
A Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapjának mértéke 2020. évben 53.700.- Ft.
3.§
Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba és 2020. december 31. napján hatályát veszti.
Fábiánsebestyén, 2020. január 10.
Dr. Kós György Gyurisné Székely Erika
polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve:
Fábiánsebestyén, 2020. január 16. Gyurisné Székely Erika
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Fábiánsebestyén Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
Az önkormányzat illetékességi területe:
Fábiánsebestyén község közigazgatási területe. A közigazgatási terület adatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
§ Az önkormányzat jelképei: a település címere, zászlója, pecsétje. Az önkormányzat
jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja
meg.
Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
A települési önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja.
A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselő-testület tagjaink
felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
A képviselő-testület szervei:
a polgármester
a Képviselő-testület bizottsága
a Képviselő-testület hivatala: Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal
Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottság, polgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal) látják el.
(l) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.
(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, és nonprofit
szervezetén keresztül látja el.
(3) A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, továbbá az
általa alapított nonprofit társaság listáját a 2 függelék tartalmazza.
A képviselő-testület átruházott hatáskörei:
(1) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 7. melléklet tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.
A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
§ (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő- testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
A munkatervet minden év február 28-áig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatokat is figyelembe véve a jegyző állít össze.
A munkaterv tartalmazza
az ülések időpontját,
az ülések tervezett időpontjait,
az előterjesztő megnevezését,
a meghívottak megnevezését,
§ Rendkívüli ülést kell összehívni
ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
Rendkívüli ülést kell tartani a polgármester, vagy a képviselők egynegyedének, vagy valamely bizottságának az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni és indokolni az ülés napirendjét, valamint javaslatot kell tenni az ülés időpontjára. Indítvány esetén az abban megjelölt időpontra kell összehívni az ülést.
(1) A képviselő-testületi ülést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásainak megfelelően hívják össze.
A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívüli településre összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 18. §-ban meghatározott módon, és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.
A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.
A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
§ A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
§ (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
A meghívónak tartalmaznia kell
az ülés helyét,
az ülés időpontját,
a tervezett napirendeket,
a napirendek előadóit,
a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását.
A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester szükség esetén korlátozhatja.
Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhatja a Hivatal tárgy szerinti illetékes dolgozóit, valamint külső szakértőt.
A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásáról.
A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a polgármesternek,
a jegyzőnek,
a nem állandó meghívottaknak
e) az előterjesztőknek és
f) akiket az ülés összehívója megjelöl.
A (7) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.
(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
elektronikus levélben (e-mailben),
egyéb szóbeli meghívással.
A szóbeli meghívás és az elektronikus levélben meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
A rendkívüli ülés esetekben el lehet tekintetni a 15. § (6) bekezdés szerinti határidőtől az előterjesztések a testületi ülés megkezdése előtt is átadhatók.
(1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a jegyzőt,
az illetékes országgyűlési képviselőt,
a könyvvizsgálót.
Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
az önkormányzat intézményének vezetőjét,
azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
(1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók küldésével egy időben kell teljesíteni.
A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
a napirend előterjesztése,
a napirend elfogadtatása,
az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,
ea) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a rendelet tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása (az ülés vezetőjének pontosan meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát)
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
a rend fenntartása,
az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirdetése,
az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
az ülés bezárása.
(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni a meghívóhoz.
A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.
(1) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülésre szóló meghívót postai úton vagy a hivatalsegéddel kell kiküldeni. Emellett még elektronikus levélben is elküldhető az érintetteknek.
Amennyiben az önkormányzati képviselő egymást követő három alkalommal úgy marad távol a képviselő-testület üléséről, hogy arról előzetesen nem tájékoztatja az önkormányzat polgármesterét, akkor a tiszteletdíjának 25%-a megvonható maximum 6 hónapig. Erről a Képviselő-testület határozatban dönt.
(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.
§ (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólások számának korlátozásáról, akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
A zárt ülésen csak azok a személyek vehetnek részt, akiknek a fent említett törvény megengedi.
(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt soron kívül összehívott ülésre nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesztést. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést is szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
Az előterjesztések tartalmi elemei:
az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
a téma ismertetése,
a jogszabályi háttér bemutatása,
érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
rendelettervezet, rendelet tervezet indoklása,
(1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javaslatot, illetve rendelet tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a határozat szövege,
a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.
A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
A képviselő-testület a döntéseit az ülésen egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
(1) Minősített többség – azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) – egybehangzó szavazata szükséges azon döntések meghozatalához, amelyről az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény 50.§ így rendelkezik.
(2) Az önkormányzat nem él azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozattal dönt
az ügyrendi kérdésekről.
§ (1) A képviselő-testület a 33. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
nem név szerinti nyílt szavazással
név szerinti nyílt szavazással,
titkos szavazással hozza.
A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíti. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.
Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a.) azt a törvény írja elő,
b.) azt bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület indítványozza,
c.) azt a polgármester indítványozza,
d) az önkormányzati vagyon megterhelésénél, elidegenítésénél,
e.) hitelfelvételnél (kivéve: munkabérhitel),
Az Önkormányzat nem él azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a tagok nevét, s azok a nevük felolvasásakor igennel, vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak.
(1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott ügyekben.
A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Bizottság tagjaira az ülés vezetője tesz javaslatot. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt, és csak adott alkalomra vonatkozik.
A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem-, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.
A titkos szavazás eredményéről a 3 fős Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem, és tartózkodom szavazat). A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
Az ülés vezetője a meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozati javaslatot, vagy a rendelet tervezetet elfogadta, vagy elutasította.
§ A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő,
egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel).
A határozatok jelölése a következő formában történik:
A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, (és, ha a döntési javaslat tartalmazta) a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Helyben szokásos módnak minősül:
a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
az önkormányzat honlapján történő közzététel 3. mellékleten szereplő címen
Az önkormányzati rendeletet a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint kell aláírni és kihirdetni.
Az önkormányzati rendelet helyesbítésére vonatkozó szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját /év (arab számmal) hónap (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel/.
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
(8) A normatív határozatok közzététele a helyben szokásos módon kerül sor.
A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárását a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény szabályozza.
§ Amennyiben a képviselő az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
A hozzászólást a 23. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetőjejavasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek – az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – 2 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
(1) A polgármester hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent azon személynek, akinek nincs tanácskozási joga. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.
A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.
Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
Az ülés elhagyására kötelezheti azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
. A képviselői felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(1) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, (vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált) továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján közokiratnak minősül.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott pontokat.
A tárgyalt napirendeknél az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a képviselő által elmondottakat szó szerint kell a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
A jegyzőkönyvben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben szabályozásoknak való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni.
egy példányt a jegyző által megbízott dolgozó kezel (ez a képviselő-testületi példány),
NJT-ben rögzíteni kell az elkészült jegyzőkönyveket digitális módon.
A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a meghívót,
a jelenléti ívet,
az írásos előterjesztéseket,
a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
§ (1) A Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
A zárt ülésen szereplő adatokra vonatkozóan a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben megfogalmazottak szerint kell eljárni.
IV. Fejezet
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az Önszerveződő közösségek
(1) Általános közmeghallgatást kell tartani a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint.
A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.
A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
§ Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
(1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott időn belül választ kell adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.
(2) A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából évente egy alkalommal falugyűlést, illetve esetenként (fontosabb döntései tárgykörében) lakossági fórumot (későbbiekben együtt: fórumot) tarthat.
A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) jogosult.
A falugyűlés és az eseti jelleggel megtartott fórum olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek.
A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
V. Fejezet
Az önkormányzati képviselő
§ (1) Az önkormányzati képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
(2) Az önkormányzati képviselők névsorát, megbízatását a rendelet 4. számú melléklet tartalmazza.
(1) Az önkormányzati képviselő köteles
kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
VI. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
(1) Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat polgármestere a feladatát társadalmi megbízásban látja el.
(2) A polgármesteri tisztség Összeférhetetlenségi szabályait, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
(1)A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.
§ (1) A polgármester a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatokon túli további feladatai
segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
meghatározza a jegyzőnek a Képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,
kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
fogadóórát tart,
nyilatkozik a sajtónak.
A polgármester fogadóóráit a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
A polgármester a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő Önkormányzati ügyekben:
az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 2 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete feladatellátásra egy társadalmi megbízatású alpolgármestert a tagjai közül választ.
Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
Az alpolgármester fogadóórája:
– minden hónap első keddjén 15.00 – 16.00 óra között a Hivatal tanácskozótermében.
A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
A képviselő-testület állandó bizottsága
a pénzügyi bizottság,
Az önkormányzat bizottságainak létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.
A pénzügyi bizottság tagjainak száma 3 fő.
A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól
szóló törvény határozza meg.
(1) A bizottságra, a bizottság működésének szabályaira a Magyarország Helyi
Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
A bizottság a létrehozását követően 60 napon belül ülést tart, ahol – az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével – határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatala látja el.
A jegyző
(1) A jegyző jogállására a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) A jegyzőnek a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,
az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,
a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,
gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(1) A határozat-nyilvántartás formái
a) határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
(2) A rendelet-nyilvántartás formái:
rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
§ A jegyző kinevezését a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.
§ (1) A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben határozzák meg.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi előadó I. munkakört betöltő köztisztviselő látja el.
(1) A képviselő-testület a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján Eperjes Község képviselő-testületével Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve:
Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal.
A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján polgármester is meghatározhatja. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ) tartalmazza.
A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Közös Önkormányzati Hivatali SZMSZ-t – a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény figyelembe vételével – a képviselő-testületek határozattal fogadják el.
A Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ének folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.
(1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása:
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzata jelenleg nem tagja egyetlen társulásnak sem.
(2) A Társulásra egyebekben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
VII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
§ (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program
alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
VIII. Fejezet
Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása
(1)Az önkormányzat gazdálkodására a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló
törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben szabályozza a felelősöket az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért, és annak biztonságáért.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
§ (l) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, egyúttal hatályon kívül helyezi a Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9./2019.(X.30.) önkormányzati rendeletét.
véleményt alkot az éves költségvetési rendelet módosításáról
az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezet véleményezése
észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival
kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására,
javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására,
részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben,
az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában
javaslatokat tehet.
részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben,
ellenőrzi a beruházások végrehajtását,
ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét,
A bizottság feladat– és hatásköre a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, és a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatban:
képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,
a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron
következő ülésén való tájékoztatás
A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét. A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmények képviselőjét.
A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendkívüli települési támogatás megállapítást krízishelyzet esetén, valamint a köztemetés megállapítását a polgármester hatáskörébe utalja.
a képviselők, bizottsági elnökök, bizottsági tagok tiszteletdíjáról
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 35. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzati képviselők, bizottsági elnökök és bizottsági tagok tiszteletdíjáról az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének tagjaira (továbbiakban: képviselő), a bizottságok elnökeire és tagjaira terjed ki.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a polgármesterre és az alpolgármesterre.
2.§ (1) A Képviselő-testület az 1.§ (1) bekezdésben megnevezett személyek részére jelen rendeletben foglalt keretek között tiszteletdíjat állapít meg.
(2) Az e rendelet szerinti jogosultak a megbízatásuk keletkezése napjától a megbízatásuk megszűnése napjáig jogosultak az e rendelet szerinti tiszteletdíjra.
II fejezet
Tiszteletdíj mértéke és lemondás szabályai
3.§ (1) A képviselői tiszteletdíj mértéke 30.000.- Ft/hó
(2) Ha a képviselő bizottságnak is tagja a bizottságban végzett munkájáért 5.000.-Ft tiszteletdíjra jogosultak havonta.
(3) A bizottsági elnököknek az (1) bekezdésben foglaltakon felül 10.000.-Ft tiszteletdíj illeti meg havonta.
(4) A képviselők, bizottsági elnökök, bizottsági tagok egyéb juttatásra nem jogosultak.
(5)A tiszteletdíjat a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell a jogosult részére átutalással kifizetni.
4.§ (1) A képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat.
(2) A tiszteletdíjról történő lemondást tartalmazó írásbeli nyilatkozatot évente a polgármesterhez kell benyújtani legkésőbb az önkormányzat költségvetésének elfogadásáig. (3) Ha a képviselő az e rendelet alapján megállapított tiszteletdíjáról írásbeli nyilatkozatában lemond, annak tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) mely időszakra járó tiszteletdíjról kíván lemondani,
b) az a) pontban meghatározott időszakra járó tiszteletdíj összege mely célra kerüljön felhasználásra.
(4) Ha a tiszteletdíjról való lemondás időpontjában a felhasználás célja az írásbeli nyilatkozatban nem kerül meghatározásra, abban az esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy felhasználásáról későbbi időpontban nyilatkozik a képviselő.
(5) A tiszteletdíj elszámolásáról és kifizetéséről a jegyző gondoskodik.
(6) A Pénzügyi Bizottság az önkormányzat éves költségvetésének elfogadásáig évente ellenőrzi a tiszteletdíjak igénybevételével és lemondásával kapcsolatosan tett nyilatkozatokat és a kifizetéseket.
A tiszteletdíj megvonásának és csökkentésének szabályai
5.§ (1) A képviselő-testület üléseiről igazoltan csak legkésőbb az ülés napján 12 óráig szóban
vagy írásban a polgármesternek történő bejelentés alapján lehet távol maradni. Igazolt távollétnek számít, ha a tiszteletdíjra jogosult több napon át igazolt betegsége, munkahelyi elfoglaltsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.
(2) A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a polgármesternek bejelenteni, ha az ülés közben ideiglenesen vagy véglegesen eltávozik. Igazolatlan hiányzásnak számít, ha a képviselő testületi ülés közben indoklás vagy a polgármesternek történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen távozik az ülésről.
(3) Ha a képviselő igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a képviselő-testületi vagy bizottsági ülése(ke)n, akkor az alábbiakban meghatározott módon és mértékben
a havi tiszteletdíja csökkentésre kerül:
a) képviselő-testületi ülésről való igazolatlan vagy előzetes bejelentés nélkül történő hiányzás
esetén a képviselő következő havi tiszteletdíját 20%-al kell csökkenteni.
b) bizottsági ülésről való igazolatlan vagy előzetes bejelentés nélkül történő hiányzás esetén a
képviselő következő havi tiszteletdíját 10%-al kell csökkenteni.
c) ha a képviselő az adott hónapban a képviselő-testületi és a bizottsági ülésről is igazolatlanul
vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, az a) és b) pont alkalmazása helyett a következő két havi tiszteletdíját kell 20 %-al csökkenteni.
d) ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(4) Ha a képviselő hat hónapon belül a testületi vagy a bizottsági ülések feléről igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, a következő hat hónapra tiszteletdíja megvonásra kerül.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét.
III. fejezet
Záró rendelkezés
6. §. (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési
Szabályzatáról
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Fábiánsebestyén Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
Az önkormányzat illetékességi területe:
Fábiánsebestyén község közigazgatási területe. A közigazgatási terület adatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
§ Az önkormányzat jelképei: a település címere, zászlója, pecsétje. Az önkormányzat
jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja
meg.
Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
A települési önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja.
A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselő-testület tagjaink
felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
A képviselő-testület szervei:
a polgármester
a Képviselő-testület bizottsága
a Képviselő-testület hivatala: Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal
(1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottság, polgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal) látják el.
(l) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.
(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, és nonprofit
szervezetén keresztül látja el.
(3) A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, továbbá az
általa alapított nonprofit társaság listáját a 2 függelék tartalmazza.
A képviselő-testület átruházott hatáskörei:
(1) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 7. melléklet tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.
A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
§ (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő- testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
A munkatervet minden év február 28-áig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatokat is figyelembe véve a jegyző állít össze.
A munkaterv tartalmazza
az ülések időpontját,
az ülések tervezett időpontjait,
az előterjesztő megnevezését,
a meghívottak megnevezését,
§ (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
Rendkívüli ülést kell tartani a polgármester, vagy a képviselők egynegyedének, vagy valamely bizottságának az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni és indokolni az ülés napirendjét, valamint javaslatot kell tenni az ülés időpontjára. Indítvány esetén az abban megjelölt időpontra kell összehívni az ülést.
(1) A képviselő-testületi ülést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásainak megfelelően hívják össze.
A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívüli településre összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 18. §-ban meghatározott módon, és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.
A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.
A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
§ (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
§ (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
A meghívónak tartalmaznia kell
az ülés helyét,
az ülés időpontját,
a tervezett napirendeket,
a napirendek előadóit,
a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását.
A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester szükség esetén korlátozhatja.
Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhatja a Hivatal tárgy szerinti illetékes dolgozóit, valamint külső szakértőt.
A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 2 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásáról.
A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a polgármesternek,
a jegyzőnek,
a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek, (a rendelet 2. számú mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, azon napirendi pontoknál, amelyekre meghívót kaptak.)
a nem állandó meghívottaknak
ea) az előterjesztőknek és
eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.
A (7) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.
(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
elektronikus levélben (e-mailben),
egyéb szóbeli meghívással.
A szóbeli meghívás és az elektronikus levélben meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
A rendkívüli ülés esetekben el lehet tekintetni a 15. § (6) bekezdés szerinti határidőtől az előterjesztések a testületi ülés megkezdése előtt is átadhatók.
(1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a jegyzőt,
az illetékes országgyűlési képviselőt,
a könyvvizsgálót.
Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
az önkormányzat intézményének vezetőjét,
azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
(1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:
a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók küldésével egy időben kell teljesíteni.
(1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
a napirend előterjesztése,
a napirend elfogadtatása,
az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,
ea) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a rendelet tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása (az ülés vezetőjének pontosan meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát)
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
a rend fenntartása,
az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirdetése,
az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
az ülés bezárása.
(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni a meghívóhoz.
A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.
(1) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülésre szóló meghívót postai úton vagy a hivatalsegéddel kell kiküldeni. Emellett még elektronikus levélben is elküldhető az érintetteknek.
Amennyiben az önkormányzati képviselő egymást követő három alkalommal úgy marad távol a képviselő-testület üléséről, hogy arról előzetesen nem tájékoztatja az önkormányzat polgármesterét, akkor a tiszteletdíjának 25%-a megvonható maximum 6 hónapig. Erről a Képviselő-testület határozatban dönt.
(1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.
§ (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólások számának korlátozásáról, akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
A zárt ülésen csak azok a személyek vehetnek részt, akiknek a fent említett törvény megengedi.
(1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.
Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt soron kívül összehívott ülésre nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesztést. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést is szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(1) Az előterjesztések tartalmi elemei:
az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
a téma ismertetése,
a jogszabályi háttér bemutatása,
érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
rendelettervezet, rendelet tervezet indoklása,
(1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
(1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javaslatot, illetve rendelet tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
(1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei
a határozat szövege,
a végrehajtást igénylő döntéseknél
ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,
bb) a határozat végrehajtásának időpontja.
A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.
A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
A képviselő-testület a döntéseit az ülésen egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
(1) Minősített többség – azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) – egybehangzó szavazata szükséges azon döntések meghozatalához, amelyről az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény 50.§ így rendelkezik.
(2) Az önkormányzat nem él azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozattal dönt
az ügyrendi kérdésekről.
§ (1) A képviselő-testület a 33. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
nem név szerinti nyílt szavazással
név szerinti nyílt szavazással,
titkos szavazással hozza.
A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíti. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.
A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
Az Önkormányzat nem él azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden jelenlévő képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) az erről szóló külön nyilatkozaton rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés dátumát, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot (határozati javaslat, illetve rendelettervezet megnevezését), valamint azt, hogy a képviselő szavazata melyik javaslatra vonatkozott (támogatta, nem támogatta, tartózkodott).
(1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Bizottság tagjaira az ülés vezetője tesz javaslatot. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt, és csak adott alkalomra vonatkozik.
A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem-, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.
A titkos szavazás eredményéről a 3 fős Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem, és tartózkodom szavazat). A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
§ (1) Az ülés vezetője a 34-35. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozati javaslatot, vagy a rendelet tervezetet elfogadta, vagy elutasította.
§ A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő,
egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel).
A határozatok jelölése a következő formában történik:
A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, (és, ha a döntési javaslat tartalmazta) a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Helyben szokásos módnak minősül:
a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
az önkormányzat honlapján történő közzététel 3. mellékleten szereplő címen
Az önkormányzati rendeletet a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint kell aláírni és kihirdetni.
Az önkormányzati rendelet helyesbítésére vonatkozó szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját /év (arab számmal) hónap (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel/.
A rendeletek jelölése a következő formában történik:
(8) A normatív határozatok közzététele a helyben szokásos módon kerül sor.
(1) A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárását a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény szabályozza.
§ Amennyiben a képviselő az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
(1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.
Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
A hozzászólást a 23. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetőjejavasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek – az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – 2 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
(1) A polgármester hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent azon személynek, akinek nincs tanácskozási joga. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.
A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.
Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
Az ülés elhagyására kötelezheti azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
. (1) A képviselői felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(1) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, (vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált) továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.
(1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján közokiratnak minősül.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.
(1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott pontokat.
A tárgyalt napirendeknél az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a képviselő által elmondottakat szó szerint kell a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
A jegyzőkönyvben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben szabályozásoknak való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni.
egy példányt a jegyző által megbízott dolgozó kezel (ez a képviselő-testületi példány),
NJT-ben rögzíteni kell az elkészült jegyzőkönyveket digitális módon.
A jegyzőkönyvhöz csatolni kell
a meghívót,
a jelenléti ívet,
az írásos előterjesztéseket,
a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
a képviselők kérése alapján
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
§ (1) A Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
A zárt ülésen szereplő adatokra vonatkozóan a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben megfogalmazottak szerint kell eljárni.
IV. Fejezet
A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az Önszerveződő közösségek
(1) Általános közmeghallgatást kell tartani a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint.
A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.
A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.
A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
§ Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
(1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott időn belül választ kell adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.
(2) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.
(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából évente egy alkalommal falugyűlést, illetve esetenként (fontosabb döntései tárgykörében) lakossági fórumot (későbbiekben együtt: fórumot) tarthat.
A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére az alpolgármester (akadályoztatása esetén a képviselő-testület által felkért képviselő) jogosult.
A falugyűlés és az eseti jelleggel megtartott fórum olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek.
A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
V. Fejezet
Az önkormányzati képviselő
§ (1) Az önkormányzati képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
(2) Az önkormányzati képviselők névsorát, megbízatását a rendelet 4. számú melléklet tartalmazza.
(1) Az önkormányzati képviselő köteles
kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
VI. Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
(1) Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat polgármestere a feladatát társadalmi megbízásban látja el.
(2) A polgármesteri tisztség Összeférhetetlenségi szabályait, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
(1)A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.
§ (1) A polgármester a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatokon túli további feladatai
segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
meghatározza a jegyzőnek a képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,
kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
fogadóórát tart,
nyilatkozik a sajtónak.
A polgármester fogadóóráit a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
A polgármester a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
(1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő Önkormányzati ügyekben:
az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 2 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete feladatellátásra egy társadalmi megbízatású alpolgármestert a tagjai közül választ.
Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
Az alpolgármester fogadóórája:
– minden hónap első keddjén 15.00 – 16.00 óra között a Hivatal tanácskozótermében.
A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
A képviselő-testület állandó bizottsága
a pénzügyi bizottság,
Az önkormányzat bizottságainak létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.
(1) A pénzügyi bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) A pénzügyi bizottság feladatait a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.
A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól
szóló törvény határozza meg.
(1) A bizottságra, a bizottság működésének szabályaira a Magyarország Helyi
Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
A bizottság a létrehozását követően 30 napon belül ülést tart, ahol – az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével – határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatala látja el.
A jegyző
(1) A jegyző jogállására a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.
(2) A jegyzőnek a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,
az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,
a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,
gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(1) A 72. § (2) bekezdés e) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái
a) határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
(2) A 72. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái:
rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
§ A jegyző kinevezését a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.
§ (1) A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben határozzák meg.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi előadó I. munkakört betöltő köztisztviselő látja el.
(1) A képviselő-testület a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján Eperjes Község képviselő-testületével Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve:
Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal.
A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján polgármester is meghatározhatja. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ) tartalmazza.
A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Közös Önkormányzati Hivatali SZMSZ-t – a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény figyelembe vételével – a képviselő-testületek határozattal fogadják el.
A Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ének folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.
(1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása:
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzata jelenleg nem tagja egyetlen társulásnak sem.
(2) A Társulásra egyebekben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
VII. Fejezet
A képviselő-testület gazdasági programja
§ (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program
alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
VIII. Fejezet
Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása
Az önkormányzat gazdálkodására a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló
törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben szabályozza a felelősöket az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért, és annak biztonságáért.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
§ (l) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, egyúttal hatályon kívül helyezi a Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2017.(XII.01.) önkormányzati rendeletét.
véleményt alkot a féléves beszámolóról szóló előterjesztésről,
az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezet véleményezése
észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival
kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására,
ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást,
javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására,
részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben,
ellenőrzi a beruházások végrehajtását,
ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét,
az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletéi tárgyában
javaslatokat tehet.
A bizottság feladat– és hatásköre a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, és a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatban:
képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,
a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány
biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,
a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges
azonosító adatok írásbeli bejelentésére,
a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő
8 napon belüli törlése,
a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron
következő ülésén való tájékoztatás
A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét. A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmények képviselőjét.
számú melléklet
A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendkívüli települési támogatás megállapítást krízishelyzet esetén, valamint a köztemetés megállapítását a polgármester hatáskörébe utalja.
Önkormányzati rendelete Fábiánsebestyén Község településképének védelméről
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész;
Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály 2.
Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága
a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek)
véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések 1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
E rendelet célja Fábiánsebestyén Község sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített és természeti örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása.
Értelmező rendelkezések
E rendelet alkalmazásában:
1. Természetvédelemmel érintett terület: magasabb szintű jogszabály által meghatározott, kihirdetett terület, ahol a természet védelme, a természeti környezet megőrzése elsődleges.
Fejezet
A helyi védelem
A helyi védelem célja
Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, képzőművészeti és természeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, község- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
A helyi védelem fajtái
A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
A helyi területi védelem a helyi kialakult, a településképet meghatározó valamely
közterületekkel határolt településszerkezetre
közterületekkel határolt településrészre terjedhet ki.
Az önkormányzat helyi területi védelem alá nem helyez területet.
A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
táj – és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá e rendeletben nem von ingatlanokat, művi értékek, műalkotásokat, területet és természeti értékeket.
A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.
A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez be kell szerezni egy megbízott főépítész véleményét.
Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
a védelem fajtája,
a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
A védetté nyilvánított helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növény-egészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.
A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció,
amely tartalmazza:
az érintett elem helyszínrajzát,
épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
amennyiben szükséges – épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített – szakvéleményt.
A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
A helyi védett érték fenntartása
A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.
A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.
A településképi szempontból meghatározó területek
A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
7.§
A településképi szempontból meghatározó terület Fábiánsebestyén Község belterületén a Dózsa György utca – Jókai utca – Árpád utca – Köztársaság utca által határolt terület.
A településképi követelmények meghatározása
Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti
követelmények
A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan kell meghatározni. Kötelezően alkalmazandó telepítési mód nem kerül meghatározásra.
A szabályzat közterületi alakítási terv lehatárolására kötelező előírást nem állapít meg.
Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti
követelmények
Kék és zöld színű fémlemez, cserepeslemez fedés nem alkalmazható.
Rönkfából gerendaház nem építhető.
Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő
tetőidomokhoz, azok formáihoz, tető főgerinc irányokhoz
kialakult párkánymagasságokhoz
tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz
Egyéb területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
Belterületen épületek építése, meglévő épületek héjazatának cseréje során nem megengedett hullámpala, műanyag hullámlemez, cserepeslemez, trapézlemez, valamint a bitumenes hullám- és zsindelyfedés alkalmazása.
Lakóépületeknél zöld és kék tetőszín nem megengedett.
Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések, ezért ezen színek használata mellőzendő.
Külterületi majoroknál az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.
Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése
A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos új építmények (antenna tartó átjátszó torony) nem helyezhetők el.
A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.
A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomásszabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
Reklámvilágítással, magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlanbiztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítás csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen fény teljes mértékben elnyelődik.
Természetvédelemmel érintett területeken
amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.
reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.
Reklámok, reklámhordozók
12. §
Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz az előkertben nem helyezhető el,
Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el. Egyéb közműberendezésen legfeljebb 2 darab, A1-es méretet meg nem haladó méretű helyezhető el.
Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag információs vagy más célú berendezés igénybevételével lehetséges.
Információs vagy más célú berendezés kizárólag közterületen telepíthető.
Információs vagy más célú berendezés közintézmények közhasználatra átadott területein,
a közintézmények telekhatárától mért 20,0 méteren belül közterületen telepíthető.
Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
Egyéb műszaki berendezések
13.§
Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.
A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
14.§
Helyi védelemmel kapcsolatos támogatási rendszer e rendeletben nem kerül bevezetésre.
Településkép – érvényesítési eszközök
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
15 .§
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációt kell kérni minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete 1.-24. pontja tartalmaz.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.
A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.
16. A településképi bejelentési eljárás
16.§
Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,
meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,
közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.
Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.
A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.
A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy ha a polgármester mellőzi az ügy érdeméről szóló határozatit – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:
állandó építmény esetén végleges,
legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,
cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,
útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.
17. A településképi kötelezés
17. §
(1) A településkép érvényesítési eszközök döntéseinek betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester – ellenőrzi.
A mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény az alapján jár el.
(2) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(3) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén az eljárás a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést tartalmazó felszólító levéllel indul. Amennyiben az elmulasztásról szóló tudomásszerzést követően 8 napon belül nem reagál az építtető a felszólításra, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(4) A településképi bírság összege
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, 100.000 forint,
b) egyéb településképi, és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 forint,
VII. Fejezet
Záró rendelkezések
18. §
E rendelet a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017.(XII.21.)Ö. rendelete Fábiánsebestyén Községtelepülésképének védelméről szóló rendelete.
Fábiánsebestyén, 2019. július 01.
Dr. Kós György Gyurisné Székely Erika
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetésre került 2019. július hó 04. nap
Az oldal használatával hozzájárul a cookie-k használatához. További információ
Cookie-k (sütik) használatának szabályzata
1. Cookie-k használatának szabályzata
Ez a szabályzat a Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat. (székhelye: 6625 Fábiánsebestyén, Szabadság tér 2, adószám: 15726755-2-06) által fenntartott weboldalak cookie-jaira vonatkozik.
2. Mik a cookie-k?
A cookie egy kisméretű fájl, mely csak betűket és számokat tartalmaz, és ami egy felhasználó számítógépén, mobiltelefonján vagy egyéb, Internetes hozzáférést biztosító eszközén tárolható. A cookie egy információcsomag, amelyet az adott webszerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával. A sütik „passzívak”, azaz nem tartalmaznak futtatható állományokat, vírusokat, illetve kémprogramokat (spyware), valamint nem férnek hozzá a felhasználó merevlemezének adataihoz.
3. Mire használhatóak a cookie-k?
Ezek a fájlok lehetővé teszik a felhasználó Internetezésre használt eszközének felismerését, és ezáltal releváns, a felhasználó igényeihez igazított tartalom megjelenítését. A sütik a felhasználó számára egyszerűbb böngészést biztosítanak, és elősegítik, hogy az Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat a felhasználó számára minél kényelmesebb szolgáltatásokat nyújtson. Ezek közé tartoznak az online adatbiztonsággal kapcsolatos igények vagy a releváns reklámok. Ugyanakkor bizonyos – anonim – statisztikák elkészítéséhez is használhatóak, melyek értékes információkkal szolgálnak az Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat-nak a felhasználók oldalhasználati szokásaival kapcsolatosan. A kapott statisztikai eredményeket felhasználva tudjuk az oldal szerkezetét és tartalmát az igényeknek megfelelően alakítani, mindezt a felhasználók anonimitásának megőrzése mellett.
4. Milyen cookie-kat használunk?
Az Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat kétféle sütit használ: időszakosat valamint állandót. Előbbiek olyan ideiglenes fájlok, melyek a bejelentkezett időszak végéig vagy az alkalmazás (böngésző) bezárásáig maradnak a felhasználó eszközén. Az állandó cookie-k pedig a paraméterükben meghatározott ideig (vagy manuális törésükig) vannak jelen a felhasználó eszközén.
5. Mire használják a cookie-kat a weboldalalak?
Egy látogatás során a weboldal a következő célból helyezhet el cookie-kat a felhasználó Internetezésre használt eszközén:
– Weboldal teljesítménymérés
– Böngészés-elemzés
– Geotargeting
– Feliratkozási szokások mérése
– Megfelelő termékek ajánlása
– Releváns reklámszolgáltatások megjelenítése
6. Tartalmaznak a cookie-k személyes adatokat?
A legtöbb süti hatékony működéséhez semmilyen személyes jellegű adat nem szükséges. Ennek megfelelően az esetek döntő többségében a cookie nem azonosítja az adott felhasználót. A cookie-k használata során összegyűjtött személyes adatok kizárólag olyan célból használhatók fel, hogy bizonyos funkciók használatát megkönnyítsék a felhasználó számára. Ezek az adatok olyan módon vannak tárolva, hogy azokhoz jogosulatlan személyek nem férhetnek hozzá.
7. A cookie-k törlése
A weboldalak eléréséhez használt böngészőprogramok alapértelmezett esetben engedélyezik a sütik elhelyezését az eszközre. Ezek a beállítások azonban megváltoztathatók úgy, hogy a cookie-k automatikus kezelését a böngésző blokkolja, vagy minden esetben értesíti a felhasználót, ha az eszközre cookie-t küldtek. A sütik kezelésére vonatkozó információk a böngésző beállításai között találhatóak. Fontos tudni, hogy a cookie-k használatának tiltása/korlátozása negatívan befolyásolhatja az oldal bizonyos funkcióinak működését.
8. Miért fontosak a cookie-k az interneten?
A cookie-k az Internet hatékony működésének központi elemét képezik, hiszen hozzásegítik a felhasználót a kényelmes böngészéshez, az általuk megismert igények és érdeklődési körök révén. A sütik korlátozása, vagy tiltása lehetetlenné teheti bizonyos weboldalak használatát. A cookie-k korlátozása, vagy tiltása nem jelenti azt, hogy Ön többé nem kap online reklámokat; mindössze annyit ér el ezzel, hogy a megjelenő reklámok nem veszik figyelembe a böngészési szokásait, így nem igazodnak igényeihez és érdeklődési köréhez. Néhány példa a sütik használatára (melyekhez nem szükséges egy felhasználó azonosítása egy felhasználói felület segítségével):
• A felhasználó igényeihez igazított tartalmak, szolgáltatások, termékek megjelenítése.
• A felhasználó érdeklődési köre szerint kialakított ajánlatok.
• Jelszavak megjegyzése.
• Internetes tartalmakra vonatkozó gyermekvédelmi szűrők megjegyzése (family mode opciók, safe search funkciók).
• Reklámok gyakoriságának korlátozása; azaz, egy reklám megjelenítésének számszerű korlátozása a felhasználó részére adott weboldalon.
• A felhasználó számára releváns reklámok megjelenítése.
• Analitikai jellemzők mérése és optimalizálás. Egy weboldal forgalmának mérése, a letöltött tartalom vizsgálata, valamint annak meghatározása, hogy a felhasználó honnan érkezett a weboldalra (pl.: keresőn keresztül, közvetlenül, más weboldalról, stb.). A weboldalak azért végzik ezeket a látogatottsági elemzéseket, hogy a felhasználók számára minél jobbá tegyék az oldalt.
9. Biztonsággal és adatbiztonsággal kapcsolatos tényezők
A cookie-k NEM vírusok! A cookie-k egyszerű szöveg típusú formátumot használnak, nem kódrészle-tekből állnak, így nem futtathatók automatikusan. Következésképp, nem másolhatók és nem feleltethetők meg más hálózatokban az újrafuttatáshoz. Mivel ezeket a funkciókat nem képesek ellátni, így nem tekinthetőek programoknak (így vírusoknak sem).
A sütik azonban használhatók negatív célokra is. Mivel a felhasználó igényeire és navigálási előzményeire vonatkozó információkat tárolnak, így egy adott weboldalon akár spyware-ként is használhatók. Ennek megfelelően számos antivírus program a cookie-kat folyamatosan törlésre ítéli a különféle számítógép-átvizsgálási folyamatok (teljes rendszervizsgálat, valós idejű védelem, stb.) során. Általában a böngészőkben olyan adatbiztonsági beállítások vannak, melyek lehetővé teszik adott oldalak által elhelyezett cookie-k szintű elfogadását, azok érvényességi idejének meghatározása és automatikus törlése mellett.
A cookie-khoz kapcsolódó egyéb biztonsági vonatkozások: Mivel a személyazonosság védelme fokozottan fontos és minden Internetes felhasználó alanyi joga, ezért tudni kell, hogy a sütik használata során milyen aggályok merülhetnek fel. Mivel a cookie-kon keresztül folyamatosan áramlik az információ a weboldal és a böngésző között mindkét irányba, így ha egy támadó (hekker) beavatkozik az adattovábbításba, úgy a süti által tárolt információk lekövethetők. Amennyiben a böngészés kódolatlan Internet-elérési hálózaton keresztül történik (pl. megfelelő titkosítással nem rendelkező WiFi hálózat), úgy a támadás valószínűsége jelentősen megnő. További – cookie-k felhasználásán alapuló – támadási felületet szolgáltathatnak a sütik szerver oldali beállítási hiányosságai. Ha egy weboldal nem követeli meg a böngészőtől, hogy az kizárólag kódolt csatornán keresztül kommunikáljon, úgy a támadók ezt a biztonsági rést kihasználva információkat nyerhetnek ki a sütikből. A támadók a kinyert adatokat más weboldalakhoz való – illetéktelen – hozzáféréshez használhatják fel. Emiatt lényeges, hogy figyelmesen megválasszuk a legmegfelelőbb személyes adatvédelmi módszert.
Tanácsok a cookie-kon alapuló biztonságos és felelősségteljes navigáláshoz: Mivel a legnagyobb és leglátogatottabb weboldalak használnak sütiket, így ezek jelenléte/használata szinte kikerülhetetlen. A cookie-k teljes letiltása esetén a felhasználó nem tud használni számos népszerű oldalt, mint például a Youtube, a Gmail, a Yahoo és számos egyéb oldal. Az alábbi néhány tanács segítséget nyújt a cookie-k engedélyezése mellett is biztonságos és gondtalan böngészéshez:
• Szabja személyre a böngésző beállításait a cookie-kra vonatkozóan úgy, hogy azok használata az Ön számára még kényelmes Internetezést biztosítva is biztonságos legyen. Ha számítógépét csak Ön használja, úgy hosszabb lejárati időt is beállíthat a böngészési előzmények rögzítésére, illetve a személyes adatok eltárolására vonatkozóan. Amennyiben számítógépét megosztja másokkal, akkor érdemes a böngésző által megjegyzett adatokat minden használatot követően törölni (létezik automatizált megoldás, amely a program bezárásakor automatikusan elvégzi a törlést). Ezáltal lehetősége van arra, hogy biztonságos keretek között látogasson meg olyan oldalakat, melyek cookie-kat helyeznek el a számítógépen. Rendszeresen frissítse a kémprogramok elleni programok adatbázisát. Sok esetben a kémprogramok ellen védő szoftverek valós időben figyelik a böngészést és figyelmeztetnek, amennyiben nem biztonságos oldalt kíván betölteni a felhasználó (adott beállítás mellett akár automatikusan blokkolhatják azok betöltését). Ennek a szolgáltatásnak köszönhetően a felhasználó nem, vagy csak szánt szándékkal, juthat el olyan oldalra, ahol potenciális veszélynek (kibertámadásnak) van kitéve. Éppen ezért fontos, hogy böngészője és antivírus programja is mindig az elérhető legfrissebb verziójú legyen.
A támadások jelentős hányada a böngésző biztonsági résein keresztül történik. Minél régebbi verziójú egy böngésző, annál több ilyen gyenge pont található meg benne.
Mivel szinte minden nagyobb hazai és nemzetközi weboldal használ cookie-kat, így használatuk szinte elkerülhetetlen. Amennyiben ismeri a sütik alapvető működési mechanizmusát, úgy el tudja végezni azokat a beállításokat, amelyek mellett kényelmesen, ugyanakkor biztonságosan tud böngészni az Interneten.
A cookie-k tiltását vagy visszautasítását csak bizonyos – nehezen hozzáférhető és használható – weboldalak alkalmazzák. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a sütik tiltása nem jelenti azt, hogy Ön többé nem kap/lát online reklámokat az egyes weboldalakon.
A széles körben használt böngészőprogramokban elérhető olyan beállítás, amely lehetővé teszi adott cookie permanenst elutasítását. Ezen kívül akár az is beállítható, hogy csak adott weboldaltól fogadjon el a számítógép sütiket. A sütik letiltása nyomán akár az is megtörténhet, hogy nem hagyhat kommentet egy adott weboldalon.
Manapság már minden széles körben használt böngésző lehetőséget kínál a sütikezelés személyre szabására. Ezek a beállítások a böngészőben rendszerint az „Opciók” vagy „Beállítások” menün belül találhatók.
Akadálymentesített oldal
