Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

1/2020. (I.16.) Ö. rendelete

a köztisztviselők 2020. évi  illetményalapjáról

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 60. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

1.§

A rendelet hatálya a Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőkre terjed ki.

2.§

A Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményalapjának mértéke 2020. évben 53.700.- Ft.

3.§

Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba és 2020. december 31. napján hatályát veszti.

Fábiánsebestyén, 2020. január 10.

Dr. Kós György                                                                                Gyurisné Székely Erika

polgármester                                                                                                    jegyző

A rendelet kihirdetve:

Fábiánsebestyén, 2020. január 16.                                                      Gyurisné Székely Erika

                                                                                                                           jegyző

Csatolmányok

Megnevezés	méret
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2020.(I.16.)Ö. rendelete a köztisztvis	152.69 KB

Szervezeti és Működési Szabályzat

Elfogadva: Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő- testületének

11/2019.(XI.28.)Ö. rendeletével

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
11/2019.(XI.28.) önkormányzati rendelete

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

1. Fábiánsebestyén, Szabadság tér 2.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Fábiánsebestyén Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

1. Az önkormányzat illetékességi területe:

Fábiánsebestyén község közigazgatási területe. A közigazgatási terület adatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

1. § Az önkormányzat jelképei: a település címere, zászlója, pecsétje. Az önkormányzat

jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja

meg.

1. Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
2. A települési önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja.
3. A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselő-testület tagjaink

felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

A képviselő-testület szervei:

• a polgármester
• a Képviselő-testület bizottsága
• a Képviselő-testület hivatala: Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal

Az önkormányzat feladata, hatásköre

1.   Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottság, polgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal) látják el.
2. (l) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

      (2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, és nonprofit                         

   szervezetén keresztül látja el.

     (3) A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, továbbá az

   általa alapított nonprofit társaság listáját a 2 függelék tartalmazza.

1. A képviselő-testület átruházott hatáskörei:

(1) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 7. melléklet tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

1. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

A képviselő-testület működése
A képviselő-testület üléseinek száma

1. A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

1. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő- testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

1. A munkatervet minden év február 28-áig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatokat is figyelembe véve a jegyző állít össze.
2. A munkaterv tartalmazza

• az ülések időpontját,
• az ülések tervezett időpontjait,
• az előterjesztő megnevezését,
• a meghívottak megnevezését,

1. § Rendkívüli ülést kell összehívni

• ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
•  Rendkívüli ülést kell tartani a polgármester, vagy a képviselők egynegyedének, vagy valamely bizottságának az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni és indokolni az ülés napirendjét, valamint javaslatot kell tenni az ülés időpontjára. Indítvány esetén az abban megjelölt időpontra kell összehívni az ülést.

A képviselő-testületi ülések összehívása

1. (1) A képviselő-testületi ülést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásainak megfelelően hívják össze.

1. A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
2. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívüli településre összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 18. §-ban meghatározott módon, és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.
3. A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.

1. A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
2. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
3. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
4. A meghívónak tartalmaznia kell

• az ülés helyét,
• az ülés időpontját,
• a tervezett napirendeket,
• a napirendek előadóit,
• a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását.

1. A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
2. Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester szükség esetén korlátozhatja.
3. Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhatja a Hivatal tárgy szerinti illetékes dolgozóit, valamint külső szakértőt.
4. A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásáról.
5. A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

• a polgármesternek,
• a jegyzőnek,
• a nem állandó meghívottaknak

e)  az előterjesztőknek és

f)   akiket az ülés összehívója megjelöl.

1. A (7) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.
2. (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
3. Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

• telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
• elektronikus levélben (e-mailben),
• egyéb szóbeli meghívással.

1. A szóbeli meghívás és az elektronikus levélben meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
2. A rendkívüli ülés esetekben el lehet tekintetni a 15. § (6) bekezdés szerinti határidőtől az előterjesztések a testületi ülés megkezdése előtt is átadhatók.
3. (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

• a jegyzőt,
• az illetékes országgyűlési képviselőt,
• a könyvvizsgálót.

1. Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

• az önkormányzat intézményének vezetőjét,
• azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

1. (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

• a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

1. Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók küldésével egy időben kell teljesíteni.

A képviselő-testület ülésének vezetése

1.  A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

• a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
• a napirend előterjesztése,
• a napirend elfogadtatása,
• az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,

ea) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a rendelet tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása (az ülés vezetőjének pontosan meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát)

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

• a rend fenntartása,
• az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirdetése,
• az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
• tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
• az ülés bezárása.

1. (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

1. Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni a meghívóhoz.
2. A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.
3. (1) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülésre szóló meghívót postai úton vagy a hivatalsegéddel kell kiküldeni. Emellett még elektronikus levélben is elküldhető az érintetteknek.
4. Amennyiben az önkormányzati képviselő egymást követő három alkalommal úgy marad távol a képviselő-testület üléséről, hogy arról előzetesen nem tájékoztatja az önkormányzat polgármesterét, akkor a tiszteletdíjának 25%-a megvonható maximum 6 hónapig. Erről a Képviselő-testület határozatban dönt.
5. (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
6. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.
7. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

1. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólások számának korlátozásáról, akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
2. A zárt ülésen csak azok a személyek vehetnek részt, akiknek a fent említett törvény megengedi.
3. (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

1. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
2. A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
3. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt soron kívül összehívott ülésre nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesztést. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést is szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
4. Az előterjesztések tartalmi elemei:

• az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
• a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
• a téma ismertetése,
• a jogszabályi háttér bemutatása,
• érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
• döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
• anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
• egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
• határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
• rendelettervezet, rendelet tervezet indoklása,

1. (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

1. (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

1. Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javaslatot, illetve rendelet tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
2. (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

• a határozat szövege,
• a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

1. A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

1. A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
2. A képviselő-testület a döntéseit az ülésen egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
3. (1) Minősített többség – azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) – egybehangzó szavazata szükséges azon döntések meghozatalához, amelyről az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény 50.§ így rendelkezik.

(2) Az önkormányzat nem él azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

A képviselő-testület döntései

1. (1) A képviselő-testület döntései

• a határozat,
• a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozattal dönt

• az ügyrendi kérdésekről.

1. § (1) A képviselő-testület a 33. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

• nem név szerinti nyílt szavazással
• név szerinti nyílt szavazással,
• titkos szavazással hozza.

1. A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíti. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.
2. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a.) azt a törvény írja elő,

b.) azt bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület indítványozza,

c.) azt a polgármester indítványozza,

d) az önkormányzati vagyon megterhelésénél, elidegenítésénél,

e.) hitelfelvételnél (kivéve: munkabérhitel),

1. Az Önkormányzat nem él azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
2. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a tagok nevét, s azok a nevük felolvasásakor igennel, vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak.

1. (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott ügyekben.
2. A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Bizottság tagjaira az ülés vezetője tesz javaslatot. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt, és csak adott alkalomra vonatkozik.
3. A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem-, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.
4. A titkos szavazás eredményéről a 3 fős Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem, és tartózkodom szavazat). A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

1. Az ülés vezetője a meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozati javaslatot, vagy a rendelet tervezetet elfogadta, vagy elutasította.
2. § A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő,

egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …./…… (    )

önkormányzati határozata a …………………………………   -ról.

1. A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, (és, ha a döntési javaslat tartalmazta) a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
2. (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

1. A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
2. Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
3. Helyben szokásos módnak minősül:

• a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
• az önkormányzat honlapján történő közzététel 3. mellékleten szereplő címen

1. Az önkormányzati rendeletet a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint kell aláírni és kihirdetni.
2. Az önkormányzati rendelet helyesbítésére vonatkozó szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
3. A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját /év (arab számmal) hónap (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel/.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ……./……..(……….)

önkormányzati rendelete a ………………………..       -ról.

(8) A normatív határozatok közzététele a helyben szokásos módon kerül sor.

1. A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárását a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény szabályozza.

1. § Amennyiben a képviselő az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
2. (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

1. Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
2. A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
3. A hozzászólást a 23. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
4. Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetőjejavasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek – az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – 2 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
5. (1) A polgármester hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent azon személynek, akinek nincs tanácskozási joga. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.

1. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.
2. Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
3. Az ülés elhagyására kötelezheti azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
4. Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

1. . A képviselői felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.
2. (1) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
3. Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, (vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált) továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

A jegyzőkönyv

1. (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján közokiratnak minősül.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

1. (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott pontokat.

1. A tárgyalt napirendeknél az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a képviselő által elmondottakat szó szerint kell a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
2. A jegyzőkönyvben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben szabályozásoknak való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
4. Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
5. A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni.

• egy példányt a jegyző által megbízott dolgozó kezel (ez a képviselő-testületi példány),
• NJT-ben rögzíteni kell az elkészült jegyzőkönyveket digitális módon.

1. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

• a meghívót,
• a jelenléti ívet,
• az írásos előterjesztéseket,
• a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
• a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

1. § (1) A Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

1. A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
2. A zárt ülésen szereplő adatokra vonatkozóan a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben megfogalmazottak szerint kell eljárni.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az Önszerveződő közösségek

1. (1) Általános közmeghallgatást kell tartani a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint.

1. A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.
2. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
3. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

1. A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2. (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

1. A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
2. A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
3. A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

1. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
2. (1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott időn belül választ kell adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.

(2) A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

1. (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából évente egy alkalommal falugyűlést, illetve esetenként (fontosabb döntései tárgykörében) lakossági fórumot (későbbiekben együtt: fórumot) tarthat.

1. A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) jogosult.
2. A falugyűlés és az eseti jelleggel megtartott fórum olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek.
3. A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

V.  Fejezet

Az önkormányzati képviselő

1. § (1) Az önkormányzati képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(2) Az önkormányzati képviselők névsorát, megbízatását a rendelet 4. számú melléklet tartalmazza.

1. (1) Az önkormányzati képviselő köteles

• kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
• köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
• képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
• a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján az alábbiak szerint határozza meg:

• a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
• a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
• a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

1. (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
2. A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

VI.      Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

1. § A képviselő-testület szervei:

• a polgármester (alpolgármester),
• a képviselő-testület bizottsága,
• a jegyző,
• a Közös Önkormányzati Hivatal,

A polgármester és az alpolgármester

1. (1) Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat polgármestere a feladatát társadalmi megbízásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség Összeférhetetlenségi szabályait, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

1. (1)A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.
2. § (1) A polgármester a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatokon túli további feladatai

• segíti a Képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
• meghatározza a jegyzőnek a Képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,
• kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
• fogadóórát tart,
• nyilatkozik a sajtónak.

1. A polgármester fogadóóráit a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
2. A polgármester a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
3. A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő Önkormányzati ügyekben:

• az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 2 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
• az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

1. Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete feladatellátásra egy társadalmi megbízatású alpolgármestert a tagjai közül választ.
2. Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
3. Az alpolgármester fogadóórája:

– minden hónap első keddjén 15.00 – 16.00 óra között a Hivatal tanácskozótermében.

A képviselő-testület bizottságai

1. A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
2. A képviselő-testület állandó bizottsága

• a pénzügyi bizottság,

1. Az önkormányzat bizottságainak létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.
2. A pénzügyi bizottság tagjainak száma 3 fő.
3. A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól

        szóló törvény határozza meg.

1. (1) A bizottságra, a bizottság működésének szabályaira a Magyarország Helyi

        Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

1. A bizottság a létrehozását követően 60 napon belül ülést tart, ahol – az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével – határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
2. A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatala látja el.

A jegyző

1. (1) A jegyző jogállására a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A jegyzőnek a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

• tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,
• az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,
• a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet­-nyilvántartás formájában,
• rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,
• gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

1. (1) A határozat-nyilvántartás formái

a)  határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

(2) A rendelet-nyilvántartás formái:

• rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
• rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

1. § A jegyző kinevezését a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.
2. § (1) A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben határozzák meg.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi előadó I. munkakört betöltő köztisztviselő látja el.

1. (1) A képviselő-testület a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján Eperjes Község képviselő-testületével Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve:

Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal.

1. A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján polgármester is meghatározhatja. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ) tartalmazza.
2. A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Közös Önkormányzati Hivatali SZMSZ-t – a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény figyelembe vételével – a képviselő-testületek határozattal fogadják el.
3. A Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ének folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.

Társulás

1. (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása:

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzata jelenleg nem tagja egyetlen társulásnak sem.

(2) A Társulásra egyebekben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

1. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program

alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása

1. (1)Az önkormányzat gazdálkodására a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló

törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben szabályozza a felelősöket az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért, és annak biztonságáért.

IX. Fejezet

 Záró rendelkezések

1. § (l) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, egyúttal hatályon kívül helyezi a Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9./2019.(X.30.) önkormányzati rendeletét.

Fábiánsebestyén, 2019. november 20.

Dr. Kós György                                                         Gyurisné Székely Erika

   polgármester                                                                       jegyző

Kihirdetve:

Fábiánsebestyén, 2019. november 28.

                                                                                   Gyurisné Székely Erika

                                                                                               jegyző

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(XI.28.) rendelet

1. számú melléklet

A település közigazgatási területének adatai:

Az igazgatási terület nagysága:         7173 ha 4400 m2

A belterület nagysága:                       165 ha 2000 m2                     

Zöld terület nagysága:                        3 ha 7300 m2

Mezőgazdasági terület nagysága:      6554 ha 7900 m2

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(XI.28.) rendelet

1. számú melléklet

Az őket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek

Megnevezése                                                                         Székhelye

Szent Sebestyén Önkéntes Tűzoltó Egyesület          Fábiánsebestyén, Köztársaság utca 8.

Szent Erzsébet Segítő Szolgálat                                Fábiánsebestyén, Szabadság u 2/a

Fábiánsebestyén Községi Sport Club                        Fábiánsebestyén, Szabadság tér 2.

Fábiánsebestyén Polgárőr Egyesület                         Fábiánsebestyén, Fő u 15.

Fábiánsebestyéni Gondozási Központért Alapítvány           Fábiánsebestyén, Szabadság u. 1.

Fábiánsebestyén Gyermekeiért Alapítvány              Fábiánsebestyén, Iskola tér 3.

Fábiánsebestyéni Mosolygó Óvodásokért Alapítvány          Fábiánsebestyén, Iskola tér 1.

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(XI.28.) rendelet

1. számú melléklet

Az önkormányzat hivatalos lapjára, weboldalára vonatkozó adatok

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat hivatalos weboldala elérhető: fabiansebestyen.hu

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(XI.28.) rendelet

1. számú melléklet

A polgármester és a települési képviselők névsora, megbízatásuk

A képviselő neve	Képviselői minősége(polgármester, alpolgármester, képviselő)
Dr. Kós György	polgármester
Faragó M. Ferenc	Képviselő
Jancsóné Molnár Erika	Képviselő,
Víghné Csentes Ildikó	Képviselő
Kürti-Szabóné Géczi Éva	Képviselő
Hékédiné Kun Beáta	Képviselő,
Lévai Norbert	Képviselő,

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(XI.28.) rendelet

1. számú melléklet

A polgármester fogadóórái:

Hétfő:                         14,00 -15,00

Kedd:                         14,00 -15,00

Szerda:                       14,00 -15,00

Csütörtök:                 14,00 -15,00

Péntek:                       nincs

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(XI.28.) rendelet

1. számú melléklet

Az állandó bizottság létszáma, a bizottság feladata, hatásköre

 Pénzügyi Bizottság

A bizottság létszáma: 3 fő.

A bizottság feladat- és hatásköre:

• véleményezi az éves költségvetési javaslatot,
• véleményt alkot az éves költségvetési rendelet módosításáról
• az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezet véleményezése
• észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival

            kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására,

• javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására,
• részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben,
• az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletei tárgyában

            javaslatokat tehet.

• részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben,
• ellenőrzi a beruházások végrehajtását,
• ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét,

A bizottság feladat– és hatásköre a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, és a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatban:

• képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
• a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
• a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,
• a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron

            következő ülésén való tájékoztatás

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét. A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmények képviselőjét.

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(XI.28.) rendelet

1. számú melléklet

A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke

1. Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendkívüli települési támogatás megállapítást krízishelyzet esetén, valamint a köztemetés megállapítását a polgármester hatáskörébe utalja.

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(XI.28.) rendelet

1. számú függelék

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat alaptevékenységére vonatkozó kormányzati

funkciók

	Kormányzati funkció
száma	megnevezése
	011130	Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
	011220	Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
	013210	Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
	013320	Köztemető-fenntartás és- működtetés
	013350	Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
	016010	Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
	016020	Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
	022010	Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
	031030	Közterület rendjének fenntartása
	032020	Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
	041231	Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
	041232	Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
	041233	Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
	041236	Országos közfoglalkoztatási program
	041237	Közfoglalkoztatási mintaprogram
	045120	Út, autópálya építése
	045160	Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
	051030	Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
	052020	Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
	062020	Településfejlesztési projektek és támogatásuk
	063080	Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
	064010	Közvilágítás
	066010	Zöldterület-kezelés
	066020	Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
	072111	Háziorvosi alapellátás
	072112	Háziorvosi ügyeleti ellátás
	072311	Fogorvosi alapellátás
	074031	Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
	074032	Ifjúság- egészségügyi gondozás
	081030	Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
	082042	Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
	082044	Könyvtári szolgáltatások
	082091	Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
	082092	Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
	091140	Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
	096015	Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
	096025	Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
	101222	Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére
	102023	Időskorúak tartós bentlakásos ellátása
	104031	Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
	104035	Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
	104036	Munkahelyi étkeztetés gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben
	104037	Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
	104042	Család- és gyermekjóléti szolgáltatások
	106020	Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
	107051	Szociális étkeztetés szociális konyhán
	107052	Házi segítségnyújtás
	107055	Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 112019.(XI.28.) rendelet

1. számú függelék

Önkormányzat Képviselő-testülete által alapított és fenntartott költségvetési szervek, továbbá az általa alapított nonprofit társaság listája

Fábiánsebestyén Községi Étkezde	6625 Fábiánsebestyén, Iskola tér 3.
Fábiánsebestyén Község Gondozási Központ	6625 Fábiánsebestyén, Szabadság utca 1.
Fábiánsebestyéni Arany János Közművelődési Intézmény és Könyvtár	6625 Fábiánsebestyén, Iskola tér 1.
Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal	6625 Fábiánsebestyén, Szabadság tér 2.
Fábiánsebestyén Közszolgáltató Nonprofit Kft	6625 Fábiánsebestyén, Köztársaság u. 8.
Fábiánsebestyéni és Eperjesi Közös Önkormányzati Rendészet	6625 Fábiánsebestyén, Szabadság tér 2.

Csatolmányok

Megnevezés	méret
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019.(XI.28.9Ö rendelete a Szervezet	6.1 MB

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

10)2019.(X.30.)

rendelete

a képviselők, bizottsági elnökök, bizottsági tagok tiszteletdíjáról

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 35. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzati képviselők, bizottsági elnökök és bizottsági tagok tiszteletdíjáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének tagjaira (továbbiakban: képviselő), a bizottságok elnökeire és tagjaira terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a polgármesterre és az alpolgármesterre.

2.§ (1) A Képviselő-testület az 1.§ (1) bekezdésben megnevezett személyek részére jelen rendeletben foglalt keretek között tiszteletdíjat állapít meg.

(2) Az e rendelet szerinti jogosultak a megbízatásuk keletkezése napjától a megbízatásuk megszűnése napjáig jogosultak az e rendelet szerinti tiszteletdíjra.

II fejezet

Tiszteletdíj mértéke és lemondás szabályai

3.§ (1) A képviselői tiszteletdíj mértéke 30.000.- Ft/hó

 (2) Ha a képviselő bizottságnak is tagja a bizottságban végzett munkájáért 5.000.-Ft tiszteletdíjra jogosultak havonta.

(3) A bizottsági elnököknek az (1) bekezdésben foglaltakon felül 10.000.-Ft tiszteletdíj illeti meg havonta.

(4) A képviselők, bizottsági elnökök, bizottsági tagok egyéb juttatásra nem jogosultak.

(5)A tiszteletdíjat a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell a jogosult részére átutalással kifizetni.

4.§ (1) A képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat.

(2) A tiszteletdíjról történő lemondást tartalmazó írásbeli nyilatkozatot évente a polgármesterhez kell benyújtani legkésőbb az önkormányzat költségvetésének elfogadásáig. (3) Ha a képviselő az e rendelet alapján megállapított tiszteletdíjáról írásbeli nyilatkozatában lemond, annak tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) mely időszakra járó tiszteletdíjról kíván lemondani,

b) az a) pontban meghatározott időszakra járó tiszteletdíj összege mely célra kerüljön felhasználásra.

(4) Ha a tiszteletdíjról való lemondás időpontjában a felhasználás célja az írásbeli nyilatkozatban nem kerül meghatározásra, abban az esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy felhasználásáról későbbi időpontban nyilatkozik a képviselő.

(5) A tiszteletdíj elszámolásáról és kifizetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A Pénzügyi Bizottság az önkormányzat éves költségvetésének elfogadásáig évente ellenőrzi a tiszteletdíjak igénybevételével és lemondásával kapcsolatosan tett nyilatkozatokat és a kifizetéseket.

A tiszteletdíj megvonásának és csökkentésének szabályai

5.§ (1) A képviselő-testület üléseiről igazoltan csak legkésőbb az ülés napján 12 óráig szóban

vagy írásban a polgármesternek történő bejelentés alapján lehet távol maradni. Igazolt távollétnek számít, ha a tiszteletdíjra jogosult több napon át igazolt betegsége, munkahelyi elfoglaltsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.

(2) A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a polgármesternek bejelenteni, ha az ülés közben ideiglenesen vagy véglegesen eltávozik. Igazolatlan hiányzásnak számít, ha a képviselő testületi ülés közben indoklás vagy a polgármesternek történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen távozik az ülésről.

(3) Ha a képviselő igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a képviselő-testületi vagy bizottsági ülése(ke)n, akkor az alábbiakban meghatározott módon és mértékben

a havi tiszteletdíja csökkentésre kerül:

a) képviselő-testületi ülésről való igazolatlan vagy előzetes bejelentés nélkül történő hiányzás

esetén a képviselő következő havi tiszteletdíját 20%-al kell csökkenteni.

b) bizottsági ülésről való igazolatlan vagy előzetes bejelentés nélkül történő hiányzás esetén a

képviselő következő havi tiszteletdíját 10%-al kell csökkenteni.

c) ha a képviselő az adott hónapban a képviselő-testületi és a bizottsági ülésről is igazolatlanul

vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, az a) és b) pont alkalmazása helyett a következő két havi tiszteletdíját kell 20 %-al csökkenteni.

d) ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(4) Ha a képviselő hat hónapon belül a testületi vagy a bizottsági ülések feléről igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, a következő hat hónapra tiszteletdíja megvonásra kerül.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét.

III. fejezet

Záró rendelkezés

6. §. (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti “a képviselők tiszteletdíjáról”

szóló 14/2014. (X.27.) önkormányzati rendelete.

Fábiánsebestyén, 2019. október 29.

.

    Dr. Kós György                                                                 Gyurisné Székely Erika

        polgármester                                                                              jegyző

A rendelet kihirdetve:

Fábiánsebestyén, 2019. október 30.                          Gyurisné Székely Erika

                                                                                                          jegyző

Csatolmányok

Megnevezés	méret
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019.(X.30.)Ö. rendelete a képviselők	561.41 KB

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
9/2019.(X.30.) önkormányzati rendelete

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési

Szabályzatáról

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

1. Fábiánsebestyén, Szabadság tér 2.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Fábiánsebestyén Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

1. Az önkormányzat illetékességi területe:

Fábiánsebestyén község közigazgatási területe. A közigazgatási terület adatait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

1. § Az önkormányzat jelképei: a település címere, zászlója, pecsétje. Az önkormányzat

jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja

meg.

1. Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
2. A települési önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja.
3. A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselő-testület tagjaink

felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

A képviselő-testület szervei:

• a polgármester
• a Képviselő-testület bizottsága
• a Képviselő-testület hivatala: Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal

Az önkormányzat feladata, hatásköre

1. (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottság, polgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal) látják el.
2. (l) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

      (2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, és nonprofit                         

   szervezetén keresztül látja el.

     (3) A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, továbbá az

   általa alapított nonprofit társaság listáját a 2 függelék tartalmazza.

1. A képviselő-testület átruházott hatáskörei:

(1) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 7. melléklet tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

1. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

A képviselő-testület működése
A képviselő-testület üléseinek száma

1. A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

1. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő- testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

1. A munkatervet minden év február 28-áig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatokat is figyelembe véve a jegyző állít össze.
2. A munkaterv tartalmazza

• az ülések időpontját,
• az ülések tervezett időpontjait,
• az előterjesztő megnevezését,
• a meghívottak megnevezését,

1. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

• ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
•  Rendkívüli ülést kell tartani a polgármester, vagy a képviselők egynegyedének, vagy valamely bizottságának az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni és indokolni az ülés napirendjét, valamint javaslatot kell tenni az ülés időpontjára. Indítvány esetén az abban megjelölt időpontra kell összehívni az ülést.

A képviselő-testületi ülések összehívása

1. (1) A képviselő-testületi ülést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásainak megfelelően hívják össze.

1. A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
2. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni. A székhelyen kívüli településre összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell a 18. §-ban meghatározott módon, és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát.
3. A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze.

1. A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
2. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
3. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
4. A meghívónak tartalmaznia kell

• az ülés helyét,
• az ülés időpontját,
• a tervezett napirendeket,
• a napirendek előadóit,
• a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését, aláírását.

1. A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
2. Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester szükség esetén korlátozhatja.
3. Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonhatja a Hivatal tárgy szerinti illetékes dolgozóit, valamint külső szakértőt.
4. A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt legalább 2 nappal ki kell küldeni. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásáról.
5. A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

• a polgármesternek,
• a jegyzőnek,
• a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek, (a rendelet 2. számú mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, azon napirendi pontoknál, amelyekre meghívót kaptak.)
• a nem állandó meghívottaknak

ea) az előterjesztőknek és

eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

1. A (7) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, amelyre, amelyekre a meghívásuk történik.
2. (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
3. Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

• telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
• elektronikus levélben (e-mailben),
• egyéb szóbeli meghívással.

1. A szóbeli meghívás és az elektronikus levélben meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
2. A rendkívüli ülés esetekben el lehet tekintetni a 15. § (6) bekezdés szerinti határidőtől az előterjesztések a testületi ülés megkezdése előtt is átadhatók.
3. (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

• a jegyzőt,
• az illetékes országgyűlési képviselőt,
• a könyvvizsgálót.

1. Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

• az önkormányzat intézményének vezetőjét,
• azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

1. (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

• a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

1. Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók küldésével egy időben kell teljesíteni.

A képviselő-testület ülésének vezetése

1. (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

• a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
• a napirend előterjesztése,
• a napirend elfogadtatása,
• az ülés jellegének (nyílt/zárt) bejelentése, a zárt ülés tényének bejelentése,

ea) a vita levezetése, a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a rendelet tervezetek, határozati javaslatok szavaztatása (az ülés vezetőjének pontosan meg kell fogalmaznia a szavazásra feltett döntési javaslat tartalmát)

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

• a rend fenntartása,
• az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás számszerű eredményének kihirdetése,
• az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
• tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
• az ülés bezárása.

1. (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

1. Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni a meghívóhoz.
2. A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke vezeti.
3. (1) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülésre szóló meghívót postai úton vagy a hivatalsegéddel kell kiküldeni. Emellett még elektronikus levélben is elküldhető az érintetteknek.
4. Amennyiben az önkormányzati képviselő egymást követő három alkalommal úgy marad távol a képviselő-testület üléséről, hogy arról előzetesen nem tájékoztatja az önkormányzat polgármesterét, akkor a tiszteletdíjának 25%-a megvonható maximum 6 hónapig. Erről a Képviselő-testület határozatban dönt.
5. (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
6. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.
7. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

1. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólások számának korlátozásáról, akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.
2. A zárt ülésen csak azok a személyek vehetnek részt, akiknek a fent említett törvény megengedi.
3. (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

1. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, illetve a rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
2. A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
3. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, akkor, ha a tárgyalandó téma fontossága miatt soron kívül összehívott ülésre nincs elég idő elkészíteni az írásbeli előterjesztést. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést is szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
4. (1) Az előterjesztések tartalmi elemei:

• az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
• a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
• a téma ismertetése,
• a jogszabályi háttér bemutatása,
• érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
• döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
• anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
• egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
• határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
• rendelettervezet, rendelet tervezet indoklása,

1. (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

1. (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

1. Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati javaslatot, illetve rendelet tervezetet teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.
2. (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben, vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

• a határozat szövege,
• a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

1. A rendelet-tervezet a rendelet szövegét tartalmazza.

1. A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
2. A képviselő-testület a döntéseit az ülésen egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
3. (1) Minősített többség – azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) – egybehangzó szavazata szükséges azon döntések meghozatalához, amelyről az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény 50.§ így rendelkezik.

(2) Az önkormányzat nem él azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban, saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

A képviselő-testület döntései

1. (1) A képviselő-testület döntései

• a határozat,
• a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozott határozattal dönt

• az ügyrendi kérdésekről.

1. § (1) A képviselő-testület a 33. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

• nem név szerinti nyílt szavazással
• név szerinti nyílt szavazással,
• titkos szavazással hozza.

1. A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az egyes szavazatfajtákat külön-külön rögzíti. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevő képviselők számával.
2. A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.
3. Az Önkormányzat nem él azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
4. A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden jelenlévő képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) az erről szóló külön nyilatkozaton rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés dátumát, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot (határozati javaslat, illetve rendelettervezet megnevezését), valamint azt, hogy a képviselő szavazata melyik javaslatra vonatkozott (támogatta, nem támogatta, tartózkodott).
5. (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

1. A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Bizottság tagjaira az ülés vezetője tesz javaslatot. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt, és csak adott alkalomra vonatkozik.
2. A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a számukra megfelelő válaszlehetőség (igen, nem, tartózkodom) aláhúzásával jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő egy válaszlehetőséget sem-, vagy egynél több válaszlehetőséget jelölt meg.
3. A titkos szavazás eredményéről a 3 fős Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, a döntési javaslatot, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem, és tartózkodom szavazat). A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

1. § (1) Az ülés vezetője a 34-35. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozati javaslatot, vagy a rendelet tervezetet elfogadta, vagy elutasította.
2. § A képviselő-testület elfogadott határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő,

egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hónap, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat képviselő-testületének …./…… (     )

önkormányzati határozata a …………………………………   -ról.

1. A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, (és, ha a döntési javaslat tartalmazta) a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
2. (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

1. A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
2. Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
3. Helyben szokásos módnak minősül:

• a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,
• az önkormányzat honlapján történő közzététel 3. mellékleten szereplő címen

1. Az önkormányzati rendeletet a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései szerint kell aláírni és kihirdetni.
2. Az önkormányzati rendelet helyesbítésére vonatkozó szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.
3. A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját /év (arab számmal) hónap (római számmal), nap (arab számmal) megjelöléssel/.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat képviselő-testületének ……./……..(……….)

önkormányzati rendelete a ………………………..       -ról.

(8) A normatív határozatok közzététele a helyben szokásos módon kerül sor.

1. (1) A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárását a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény szabályozza.

1. § Amennyiben a képviselő az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
2. (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

1. Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.
2. A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.
3. A hozzászólást a 23. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.
4. Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetőjejavasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek – az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt – 2 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselő-testület az ügyben képviselő-testületi határozatot hoz.
5. (1) A polgármester hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent azon személynek, akinek nincs tanácskozási joga. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.

1. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.
2. Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.
3. Az ülés elhagyására kötelezheti azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
4. Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

1. . (1) A képviselői felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetőleg valamely önkormányzati irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.
2. (1) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.
3. Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, (vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált) továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

A jegyzőkönyv

1. (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján közokiratnak minősül.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

1. (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott pontokat.

1. A tárgyalt napirendeknél az Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. Az ülés levezetője által szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát rögzíteni kell a jegyzőkönyvbe. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a képviselő által elmondottakat szó szerint kell a jegyzőkönyvbe rögzíteni.
2. A jegyzőkönyvben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben szabályozásoknak való megfelelésként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.
3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.
4. Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
5. A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni.

• egy példányt a jegyző által megbízott dolgozó kezel (ez a képviselő-testületi példány),
• NJT-ben rögzíteni kell az elkészült jegyzőkönyveket digitális módon.

1. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

• a meghívót,
• a jelenléti ívet,
• az írásos előterjesztéseket,
• a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy
• a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

1. § (1) A Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

1. A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
2. A zárt ülésen szereplő adatokra vonatkozóan a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben megfogalmazottak szerint kell eljárni.

IV. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az Önszerveződő közösségek

1. (1) Általános közmeghallgatást kell tartani a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint.

1. A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozók.
2. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.
3. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

1. A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2. (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

1. A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.
2. A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.
3. A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

1. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.
2. (1) Az itt elhangzott kérdésekre, javaslatokra a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott időn belül választ kell adni. Ennek érdekében a levezető elnöknek rögzíteni kell a kérdést feltevő, hozzászóló nevét, lakcímét, és az elhangzott észrevételt, feltett kérdést.

(2) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

1. (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából évente egy alkalommal falugyűlést, illetve esetenként (fontosabb döntései tárgykörében) lakossági fórumot (későbbiekben együtt: fórumot) tarthat.

1. A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére az alpolgármester (akadályoztatása esetén a képviselő-testület által felkért képviselő) jogosult.
2. A falugyűlés és az eseti jelleggel megtartott fórum olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel, és javaslatot tehetnek.
3. A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

V.  Fejezet

Az önkormányzati képviselő

1. § (1) Az önkormányzati képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

(2) Az önkormányzati képviselők névsorát, megbízatását a rendelet 4. számú melléklet tartalmazza.

1. (1) Az önkormányzati képviselő köteles

• kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
• köteles előre bejelenteni a polgármesternek, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
• képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
• a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján az alábbiak szerint határozza meg:

• a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
• a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
• a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

1. (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
2. A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

VI.      Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai

1. § A képviselő-testület szervei:

• a polgármester (alpolgármester),
• a képviselő-testület bizottsága,
• a jegyző,
• a Közös Önkormányzati Hivatal,

A polgármester és az alpolgármester

1. (1) Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat polgármestere a feladatát társadalmi megbízásban látja el.

(2) A polgármesteri tisztség Összeférhetetlenségi szabályait, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

1. (1)A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.
2. § (1) A polgármester a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feladatokon túli további feladatai

• segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
• meghatározza a jegyzőnek a képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait,
• kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
• fogadóórát tart,
• nyilatkozik a sajtónak.

1. A polgármester fogadóóráit a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.
2. A polgármester a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
3. (1) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő Önkormányzati ügyekben:

• az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 2 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
• az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet-, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

1. Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete feladatellátásra egy társadalmi megbízatású alpolgármestert a tagjai közül választ.
2. Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
3. Az alpolgármester fogadóórája:

– minden hónap első keddjén 15.00 – 16.00 óra között a Hivatal tanácskozótermében.

A képviselő-testület bizottságai

1. A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre.
2. A képviselő-testület állandó bizottsága

• a pénzügyi bizottság,

1. Az önkormányzat bizottságainak létszámát, a bizottságok feladatait, hatáskörét a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.
2. (1) A pénzügyi bizottság tagjainak száma 3 fő.

(2) A pénzügyi bizottság feladatait a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

1. A bizottság tagjaira vonatkozó szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól

        szóló törvény határozza meg.

1. (1) A bizottságra, a bizottság működésének szabályaira a Magyarország Helyi

        Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

1. A bizottság a létrehozását követően 30 napon belül ülést tart, ahol – az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével – határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
2. A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatala látja el.

A jegyző

1. (1) A jegyző jogállására a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) A jegyzőnek a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

• tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
• gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzésének megszervezéséről,
• az érintettek részére megküldi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatokat,
• a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet­-nyilvántartás formájában,
• rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert, illetve rendeletmódosítást kezdeményez,
• gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

1. (1) A 72. § (2) bekezdés e) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

a)  határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

(2) A 72. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái:

• rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,
• rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

1. § A jegyző kinevezését a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni.
2. § (1) A jegyzőre vonatkozó egyéb szabályokat a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben határozzák meg.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi előadó I. munkakört betöltő köztisztviselő látja el.

1. (1) A képviselő-testület a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján Eperjes Község képviselő-testületével Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve:

Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal.

1. A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény alapján polgármester is meghatározhatja. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ) tartalmazza.
2. A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét tartalmazó Közös Önkormányzati Hivatali SZMSZ-t – a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvény figyelembe vételével – a képviselő-testületek határozattal fogadják el.
3. A Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-ének folyamatos (jogszabályokhoz igazodó) aktualizálása a jegyző feladata.

Társulás

1. (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása:

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzata jelenleg nem tagja egyetlen társulásnak sem.

(2) A Társulásra egyebekben a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

1. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program

alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása, finanszírozása

1. Az önkormányzat gazdálkodására a Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló

törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A Magyarország Helyi Önkormányzatairól szóló törvényben szabályozza a felelősöket az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért, és annak biztonságáért.

IX. Fejezet

 Záró rendelkezések

1. § (l) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, egyúttal hatályon kívül helyezi a Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2017.(XII.01.)  önkormányzati rendeletét.

Fábiánsebestyén, 2019. október 29.

Dr. Kós György                                                         Gyurisné Székely Erika

   polgármester                                                                       jegyző

Kihirdetve:

Fábiánsebestyén, 2019. október 30.

                                                                                   Gyurisné Székely Erika

                                                                                               jegyző

1. számú melléklet

A település közigazgatási területének adatai:

Az igazgatási terület nagysága:         7173 ha 4400 m2

A belterület nagysága:                       165 ha 2000 m2                     

Zöld terület nagysága:                        3 ha 7300 m2

Mezőgazdasági terület nagysága:      6554 ha 7900 m2

1. számú melléklet

Az őket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek

Megnevezése                                                                         Székhelye

Szent Sebestyén Önkéntes Tűzoltó Egyesület          Fábiánsebestyén, Köztársaság utca 8.

Szent Erzsébet Segítő Szolgálat                                Fábiánsebestyén, Szabadság u 2/a

Fábiánsebestyén Községi Sport Club                        Fábiánsebestyén, Szabadság tér 2.

Fábiánsebestyén Polgárőr Egyesület                         Fábiánsebestyén, Fő u 15.

Fábiánsebestyéni Gondozási Központért Alapítvány           Fábiánsebestyén, Szabadság u. 1.

Fábiánsebestyén Gyermekeiért Alapítvány              Fábiánsebestyén, Iskola tér 3.

Fábiánsebestyéni Mosolygó Óvodásokért Alapítvány          Fábiánsebestyén, Iskola tér 1.

1. számú melléklet

Az önkormányzat hivatalos lapjára, weboldalára vonatkozó adatok

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat hivatalos weboldala elérhető: fabiansebestyen.hu

1. számú melléklet

A polgármester és a települési képviselők névsora, megbízatásuk

A képviselő neve	Képviselői minősége(polgármester, alpolgármester, képviselő)
Dr. Kós György	polgármester
Faragó M. Ferenc	Képviselő
Jancsóné Molnár Erika	Képviselő,
Víghné Csentes Ildikó	Képviselő
Kürti-Szabóné Géczi Éva	Képviselő
Hékédiné Kun Beáta	Képviselő,
Lévai Norbert	Képviselő,

1. számú melléklet

A polgármester fogadóórái:

Hétfő:                         14,00 -15,00

Kedd:                         14,00 -15,00

Szerda:                       14,00 -15,00

Csütörtök:                 14,00 -15,00

Péntek:                       nincs

1. számú melléklet

Az állandó bizottság létszáma, a bizottság feladata, hatásköre

 Pénzügyi Bizottság

A bizottság létszáma: 3 fő.

A bizottság feladat- és hatásköre:

• véleményezi az éves költségvetési javaslatot,
• véleményt alkot a féléves beszámolóról szóló előterjesztésről,
• az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezet véleményezése
• észrevételt tehet az előirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival

            kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására,

• ellenőrzi az előirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást,
• javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására,
• részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés előkészítésben,
• ellenőrzi a beruházások végrehajtását,
• ellenőrzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerűségét,
• az önkormányzat pénzügyi-gazdálkodási területet érintő rendeletéi tárgyában

            javaslatokat tehet.

A bizottság feladat– és hatásköre a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel, és a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatban:

• képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,
• a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
• a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,
• a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány

             biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,

• a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:
• a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges

            azonosító adatok írásbeli bejelentésére,

• a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő

           8 napon belüli törlése,

• a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron

            következő ülésén való tájékoztatás

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét. A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint költségvetési koncepció, költségvetési tervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmények képviselőjét.

1. számú melléklet

A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzéke

1. Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendkívüli települési támogatás megállapítást krízishelyzet esetén, valamint a köztemetés megállapítását a polgármester hatáskörébe utalja.

1. számú függelék

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat alaptevékenységére vonatkozó kormányzati

funkciók

	Kormányzati funkció
száma	megnevezése
	011130	Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
	011220	Adó- vám és jövedéki igazgatás
	013210	Átfogó tervezési és statisztikai adatszolgáltatások
	013320	Köztemető-fenntartás és- működtetés
	013350	Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
	016010	Országgyűlési, önkormányzati és európa parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
	016020	Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
	022010	Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
	031030	Közterület rendjének fenntartása
	032020	Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
	041231	Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
	041232	Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
	041233	Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
	041236	Országos közfoglalkoztatási program
	041237	Közfoglalkoztatási mintaprogram
	045120	Út, autópálya építése
	045160	Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
	051030	Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
	052020	Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
	063080	Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
	064010	Közvilágítás
	066010	Zöldterület kezelés
	066020	Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
	072111	Háziorvosi alapellátás
	072112	Háziorvosi ügyeleti ellátás
	072311	Fogorvosi alapellátás
	074031	Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
	074032	Ifjúság- egészségügyi gondozás
	081030	Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
	082042	Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
	082044	Könyvtári szolgáltatások
	082091	Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
	082092	Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
	091140	Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
	096015	Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
	096025	Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
	101222	Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére
	102023	Időskorúak tartós bentlakásos ellátása
	104031	Gyermekek bölcsődei ellátása
	104035	Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
	104036	Munkahelyi étkeztetés bölcsődében
	104037	Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
	104042	Család- és gyermekjóléti szolgáltatások
	106020	Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
	107051	Szociális étkeztetés
	107052	Házi segítségnyújtás
	107055	Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

1. számú függelék

Önkormányzat Képviselő-testülete által alapított és fenntartott költségvetési szervek, továbbá az általa alapított nonprofit társaság listája

Fábiánsebestyén Községi Étkezde	6625 Fábiánsebestyén, Iskola tér 3.
Fábiánsebestyén Község Gondozási Központ	6625 Fábiánsebestyén, Szabadság utca 1.
Fábiánsebestyéni Arany János Közművelődési Intézmény és Könyvtár	6625 Fábiánsebestyén, Iskola tér 1.
Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal	6625 Fábiánsebestyén, Szabadság tér 2.
Fábiánsebestyén Közszolgáltató Nonprofit Kft	6625 Fábiánsebestyén, Köztársaság u. 8.
Fábiánsebestyéni és Eperjesi Közös Önkormányzati Rendészet	6625 Fábiánsebestyén, Szabadság tér 2.

Csatolmányok

Megnevezés	méret
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2019.(X.30.)Ö. re	5.53 MB

A 2019. évi Önkormányzati választásokhoz:

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019.(VII.04.)Ö. rendelete Fábiánsebestyén Község településképének védelméről

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

8/2019. (VII.04.)

Önkormányzati rendelete
Fábiánsebestyén Község településképének védelméről

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
• Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész;
• Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Hatósági Főosztály 2.

      Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

• Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága
• a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek)

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

E rendelet célja Fábiánsebestyén Község sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített és természeti örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása.

1. Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

1. Természetvédelemmel érintett terület: magasabb szintű jogszabály által meghatározott, kihirdetett terület, ahol a természet védelme, a természeti környezet megőrzése elsődleges.

• Fejezet

A helyi védelem

1. A helyi védelem célja

1. Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, képzőművészeti és természeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
2. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, község- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
3. A helyi védelem fajtái

1. A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
2. A helyi területi védelem a helyi kialakult, a településképet meghatározó valamely

• közterületekkel határolt településszerkezetre
• közterületekkel határolt településrészre terjedhet ki.

1. Az önkormányzat helyi területi védelem alá nem helyez területet.
2. A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

• építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
• táj – és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
• szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
• az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

1. Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá e rendeletben nem von ingatlanokat, művi értékek, műalkotásokat, területet és természeti értékeket.
2. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

1. A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.
2. A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez be kell szerezni egy megbízott főépítész véleményét.
3. Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

• a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
• a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
• a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
• a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
• a védelem fajtája,
• a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.

1. A védetté nyilvánított helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
2. A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték

• életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növény-egészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
• a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
• magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.

1. A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció,

amely tartalmazza:

• az érintett elem helyszínrajzát,
• épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
• természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
• amennyiben szükséges – épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített – szakvéleményt.

1. A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó

rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

1. A helyi védett érték fenntartása

1. A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.
2. A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
3. A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
4. A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
5. A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.

A településképi szempontból meghatározó területek

1. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

7.§

1. A településképi szempontból meghatározó terület Fábiánsebestyén Község belterületén a Dózsa György utca – Jókai utca – Árpád utca – Köztársaság utca által határolt terület.

A településképi követelmények meghatározása

1. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti

követelmények

1. A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan kell meghatározni. Kötelezően alkalmazandó telepítési mód nem kerül meghatározásra.
2. A szabályzat közterületi alakítási terv lehatárolására kötelező előírást nem állapít meg.
3. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti

követelmények

1. Kék és zöld színű fémlemez, cserepeslemez fedés nem alkalmazható.
2. Rönkfából gerendaház nem építhető.
3. Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő

• tetőidomokhoz, azok formáihoz, tető főgerinc irányokhoz
• kialakult párkánymagasságokhoz
• tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz

• Egyéb területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

1. Belterületen épületek építése, meglévő épületek héjazatának cseréje során nem megengedett hullámpala, műanyag hullámlemez, cserepeslemez, trapézlemez, valamint a bitumenes hullám- és zsindelyfedés alkalmazása.
2. Lakóépületeknél zöld és kék tetőszín nem megengedett.
3. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések, ezért ezen színek használata mellőzendő.
4. Külterületi majoroknál az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.
5. Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése

1. A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos új építmények (antenna tartó átjátszó torony) nem helyezhetők el.
2. A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
3. Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.
4. A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás­szabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
5. Reklámvilágítással, magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlanbiztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
6. Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítás csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
7. Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen fény teljes mértékben elnyelődik.
8. Természetvédelemmel érintett területeken

• amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.
• reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
• kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.

1. Reklámok, reklámhordozók

12. §

1. Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz az előkertben nem helyezhető el,
2. Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el. Egyéb közműberendezésen legfeljebb 2 darab, A1-es méretet meg nem haladó méretű helyezhető el.
3. Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag információs vagy más célú berendezés igénybevételével lehetséges.
4. Információs vagy más célú berendezés kizárólag közterületen telepíthető.
5. Információs vagy más célú berendezés közintézmények közhasználatra átadott területein,

a közintézmények telekhatárától mért 20,0 méteren belül közterületen telepíthető.

1. Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
2. Egyéb műszaki berendezések

13.§

1. Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.
2. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

1. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

14.§

Helyi védelemmel kapcsolatos támogatási rendszer e rendeletben nem kerül bevezetésre.

Településkép – érvényesítési eszközök

1. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

15 .§

1. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található.
2. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációt kell kérni minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete 1.-24. pontja tartalmaz.
3. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
4. A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.
5. A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
6. A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.
7. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

16. A településképi bejelentési eljárás

16.§

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

• a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,
• meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,
• közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.

1. Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.
2. A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.
3. A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
4. A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy ha a polgármester mellőzi az ügy érdeméről szóló határozatit – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
5. A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:

• állandó építmény esetén végleges,
• legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
• reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,
• cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,
• útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.

17. A településképi kötelezés

17. §

(1) A településkép érvényesítési eszközök döntéseinek betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester – ellenőrzi.

A mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény az alapján jár el.

(2) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(3) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén az eljárás a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést tartalmazó felszólító levéllel indul. Amennyiben az elmulasztásról szóló tudomásszerzést követően 8 napon belül nem reagál az építtető a felszólításra, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(4) A településképi bírság összege

a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, 100.000 forint,

b) egyéb településképi, és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 forint,

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

18. §

1. E rendelet a kihirdetést követő 16. napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017.(XII.21.)Ö. rendelete Fábiánsebestyén Községtelepülésképének védelméről szóló rendelete.

Fábiánsebestyén, 2019. július 01.

                        Dr. Kós György                                                         Gyurisné Székely Erika

                           polgármester                                                                       jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetésre került 2019. július hó 04. nap

                                                                                                          Gyurisné Székely Erika

                                                                                                 jegyző   

Csatolmányok

Megnevezés	méret
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019.(VII.04.)Ö. rendelete Fábiánsebes	2 MB

7/2019.(IV.26.)Ö. számú  rendelete

 Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat

2018. évi zárszámadásáról

Fábiánsebestyén Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 120. § (1) a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1)  A rendelet hatálya a Képviselő-testületre és annak bizottságaira, az önkormányzatra, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézményekre terjed ki.

(2) A beszámoló az államháztartási törvény alapján megállapított címrend szerint épül fel.

(3) Az önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő költségvetési szervként működő intézmények külön-külön alkotnak egy címet, illetve alcímet az alábbiak szerint:

•  önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek: Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat 1 cím 1-21 alcím, Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal 2. cím, 1-4-ig alcím;
• önállóan működő költségvetési szervek: Fábiánsebestyén Gondozási Központ 3. cím 1-9-ig alcím; Községi Étkezde 4. cím 1-4-ig alcím; Fábiánsebestyéni és Eperjesi Közös Önkormányzati Rendészet 5. cím 1-2-ig alcím, Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár6. cím, 1-6-ig alcím;

• Az önkormányzati költségvetés kiadásainak és bevételeinek teljesítése

2. § (1) A Képviselő-testület Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat a módosított 1/2018. (II.09.) önkormányzati rendelet végrehajtását 852.259 e Ft bevétellel, 835.284 e Ft kiadással,  és 16.975 e Ft kötelezettségvállalással terhelt  maradvánnyal hagyja jóvá.

3. § (1) A Képviselő-testület a Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat 2018. éves beszámolóját jóváhagyja, a rendelet:

• 1 sz. melléklete cím előirányzat csoportonként tartalmazza a bevételi források teljesítését, valamint a kiadások kiemelt előirányzatok teljesítését;
• A 2.sz.melléklet COFOG bontásban tartalmazza a bevételi források teljesítését, valamint a kiadások kiemelt előirányzatok teljesítését;
• A 3. sz. melléklet a 2018. évi eredmény kimutatást mutatja be;
• A 4. sz. melléklet a maradvány alakulását mutatja;
• Az 5. sz. melléklet a 2018. december 31-i mérleget tartalmazza;
• A 6. sz. melléklet az önkormányzat vagyonleltárát tükrözi;
• A 7. sz. melléklet a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat mutatja be;
• A 8. sz. melléklet az önkormányzat bevételeit és kiadásait mérlegszerű kimutatásban tartalmazza;
• A 9. sz. melléklet a hitelfelvételhez kapcsolódó többéves kihatással járó feladatokat tartalmazza;

(2) Közvetett támogatások közül adóelengedések, adókedvezmények érvényesítésével az önkormányzat nem élt 2018. évben.

(3) Támogatásokat az alábbi non-profit szervezeteknek nyújtott:

• Polgárőr Egyesület299.225.-Ft
• Szent Sebestyén Önkéntes Tűzoltó Egyesület400.260.-Ft
• Magyar Légimentésért Alapítvány50.000.-Ft

                                                                                              összesen           749.485.-Ft.

Az önkormányzati költségvetés bevételeinek 2018. évi teljesítése

4. § (1) A 2. §-ban  elfogadott bevételek teljesítése 1. melléklet szerint:

I.	Működési bevételek	229.576.000.-Ft
II.	Támogatások	288.692.000.-Ft
III.	Felhalmozási és tőke jellegű bevételek	3.904.000.-Ft
IV.	Véglegesen átvett pénzeszközök	206.047.000.-Ft
V.	Támogatási kölcsön visszatérülés	0.-Ft
VI.	Pénzforgalom nélküli bevételek	165.240.000.-Ft
VII.	Finanszírozási bevétel	150.444.000.-Ft
	Önkormányzat összesen	1.043.903.000.-Ft
	Önkormányzaton belüli pénzeszköz átadás	-191.644.000.-Ft
	Költségvetési bevétel	852.259.000.-Ft

Önkormányzati költségvetés kiadásainak 2018. évi teljesítése

5. § (1) A 2. §-ban elfogadott költségvetési kiadások teljesítése az 1. melléklet szerint:

I.	Működési kiadások	492.809.000.-Ft
II.	Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás	198.548.000.-Ft
III.	Felhalmozási kiadások	176.891.000.-Ft
IV.	Tartalék	0.-Ft
V.	Finanszírozási kiadások	158.680.000.-Ft
	Önkormányzat összesen:	1.026.928.000.-Ft
	Önkormányzaton belüli pénzeszköz átadás	-191.644.000.-Ft
	Költségvetési kiadások	835.284.000.-Ft

6. § (1) Az önkormányzat önálló működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő intézményeinek bevételi és kiadási teljesítése a 2. számú melléklet alapján.

a) Önállóan működő és gazdálkodó intézmények:

aa) Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat önálló intézmény 1. cím 1-21. alcímig

Bevételek teljesítése                    685.080e Ft

Kiadások teljesítése                     674.615 e Ft

      Foglalkoztatottak száma: 40 fő. 

      ab) Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal 2 cím 1-4 alcímig

                  Bevétel teljesítése                          53.927 e Ft

                  Kiadások teljesítése                        53.916 e Ft

       Foglalkoztatottak száma: 14 fő

b) Önállóan működő intézmények:

ba) Gondozási Központ: 3 cím 1-9. alcímig

      Bevételek teljesítése:                   159.283 e Ft

                  Kiadások teljesítése:                    155.086 e Ft

      Foglalkoztatottak száma: 48 fő.

bb) Községi Étkezde 4. cím 1-4. alcímig

                 Bevételek teljesítése                       96.420 e Ft

                 Kiadások teljesítése                        94.396 e Ft

      Foglalkoztatottak száma: 11 fő.

     bc) Fábiánsebestyéni és Eperjesi Közös Önkormányzati Rendészet  5. cím 1-2 alcímig

                  Bevételek teljesítése                       11.259 e Ft

                  Kiadások teljesítése                       11.220 e Ft

      Foglalkoztatottak száma: 4 fő.

      bd) Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár 6. cím

             1-6 alcímig

                  Bevételek teljesítése                      37.934 e Ft

                  Kiadások teljesítése                       37.695 e Ft

      Foglalkoztatottak száma: 11 fő.

Záró rendelkezések

7. § (1) E rendelet kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

Fábiánsebestyén, 2019. április 25.

Dr. Kós György                                                                                Gyurisné Székely Erika

polgármester                                                                                                  jegyző

A rendelet kihirdetve:           

Fábiánsebestyén, 2019. április 26.

                                                                                                        Gyurisné Székely Erika

Csatolmányok

Megnevezés	méret
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019.(IV.26.)Ö. rendelete Fábiánsebest	9.03 MB

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2019.( IV.26.) Ö. számú rendelete

az Önkormányzat 2018. évi költségvetéséről szóló

 1/2018. (II.13.) Ö. rendeletének módosításáról

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés b ) pontjában, az Alaptörvény 32 cikk (1)a), és (1) f) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (1)-(5) bekezdésében, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 368/2011. (XII.31.) Kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján  – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével és figyelembe véve a Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. Törvény rendelkezéseit, Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat 2018. évi költségvetéséről szóló 1/2018. (II.13.) rendeletének ( továbbiakban Rendelet ) módosítására az alábbi rendeletet alkotja.

1. §

A Rendelet 2.§ (1) helyébe a következő rendelkezés lép:

•      önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek: Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat 1 cím 1-21 alcím, Fábiánsebestyéni Közös Önkormányzati Hivatal 2. cím, 1-4-ig alcím;
• önállóan működő költségvetési szervek: Fábiánsebestyén Gondozási Központ 3. cím 1-9-ig alcím; Községi Étkezde 4. cím 1-4-ig alcím; Fábiánsebestyéni és Eperjesi Közös Önkormányzati Rendészet 5. cím 1-2-ig alcím, Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár6. cím, 1-6-ig alcím;

2. §

 A Rendelet 3.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

3. §  A Képviselő-testület az önkormányzat – beleértve költségvetési szerveit – 2018. évi költségvetésének

            a) kiadási főösszegét                                      916.710 ezer forintban

            b) bevételi főösszegét                                    916.710 ezer forintban állapítja meg.

3. §

A Rendelet 6.§ (1) helyébe a következő rendelkezés lép:

6. § (1) Az önkormányzat működési, fenntartási kiadási előirányzatait a képviselő-testület a következők szerint határozza meg:

Megnevezés	e Ft
Működési kiadások előirányzata összesen:Ebből:	558.867
személyi jellegű kiadások:	287.576
szociális hozzájárulási adó:	63.981
dologi jellegű kiadások:	210.310
Pénzeszköz átadás, egyéb támogatás:Ebből:	222.583
Intézményi támogatás:	200.832
Egyéb szervek támogatása:	949
Nonprofit Kft támogatása	1.623
Önkormányzat által folyósított ellátások:	4.375
ellátottak pénzbeli juttatásai:	150
Működési célú pénzeszköz átadás háztartásoknak:	1.200
Normatíva visszafizetés	13.454
Finanszírozási kiadás	158.680

4. §

A Rendelet 7.§ (1) helyébe a következő rendelkezés lép:

7.§ (1) Az önkormányzat felújítási és felhalmozási kiadásai összesen: 177.412 ezer forint.

Megnevezés	e Ft
Felhalmozási kiadások összesen:Ebből:	177.412
Intézményi beruházások:	8.245
Tárgyi eszköz vásárlás	0
Felújítási kiadások	169.167

5. §

A Rendelet 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

6. §

A Rendelet 3. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.

7. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Fábiánsebestyén, 2019. április 25.

            Dr. Kós György                                                                     Gyurisné Székely Erika

            polgármester                                                                                     jegyző

A rendelet kihirdetve:

Fábiánsebestyén, 2019. április 26.

                                                                                                          Gyurisné Székely Erika

                                                                                                                      jegyző

Csatolmányok

Megnevezés	méret
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2019.(IV.26.)Ö. számú rendelete az Önk	3.63 MB

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
……./2019. (…….) Önkormányzati rendelete Fábiánsebestyén Község településképének védelméről ( T E R V E Z E T)

Jelen tervezet lakossági, civil és egyházi partnerségi egyeztetés célzatával került publikálásra a teleplülés honlapján. Amennyiben észrevétele van a rendelet tervezettel kapcsolatban, azt a tak@fabiansebestyen.hu emailcímre írt, vagy a kihírdetéstől (2019.05.13) számított 8. napig, a 6625 Fábiánsebestyén Szabadság tér 2. címre írt levéllel tegye meg!
A lakossági és civilszervezet fóruma 2019.06.07 péntek 15:00-kor a Polgármesteri Hivatlban!

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró

• Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
• Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter;
• Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága
• Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész
• a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek)

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

E rendelet célja Fábiánsebestyén Község sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített és természeti örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása.

• Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

1. Természetvédelemmel érintett terület: magasabb szintű jogszabály által meghatározott, kihirdetett terület, ahol a természet védelme, a természeti környezet megőrzése elsődleges.

1. Fejezet

A helyi védelem

• A helyi védelem célja

• Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, képzőművészeti és természeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
• A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, község- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
• A helyi védelem fajtái
• A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
• A helyi területi védelem a helyi kialakult, a településképet meghatározó valamely
• közterületekkel határolt településszerkezetre
• utcaképre
• közterületekkel határolt településrészre terjedhet ki.
• Az önkormányzat helyi területi védelem alá nem helyez területet.
• A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
• építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
• táj – és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
• szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
• az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
• Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá e rendeletben nem von ingatlanokat, művi értékek, műalkotásokat, területet és természeti értékeket.
• A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
• A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.
• A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez be kell szerezni egy megbízott főépítész véleményét.
• Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
• a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
• a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
• a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
• a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
• a védelem fajtája,
• a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
• A védetté nyilvánított helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
• A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
• megsemmisül,
• életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növény-egészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
• a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
• magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.
• A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció,

amely tartalmazza:

1. az érintett elem helyszínrajzát,
2. épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
3. természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
4. fotódokumentációt,
5. amennyiben szükséges – épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített – szakvéleményt.
6. A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó

rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

• A helyi védett érték fenntartása
• A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.
• A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
• A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
• A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
• A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.
• Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

• A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

7.§

• A településképi szempontból meghatározó terület Fábiánsebestyén Község belterületén a Dózsa György utca – Jókai utca – Árpád utca – Köztársaság utca által határolt terület.

1. Fejezet

A településképi követelmények meghatározása

• Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti

követelmények

• A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan kell meghatározni. Kötelezően alkalmazandó telepítési mód nem kerül meghatározásra.
• A szabályzat közterületi alakítási terv lehatárolására kötelező előírást nem állapít meg.
• Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti

követelmények

• Kék és zöld színű fémlemez, cserepeslemez fedés nem alkalmazható.
• Rönkfából gerendaház nem építhető.
• Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő
• tetőidomokhoz, azok formáihoz, tető főgerinc irányokhoz
• kialakult párkánymagasságokhoz
• tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz

1. Homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz. Egyéb, általános területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
2. §
3. Belterületen épületek építése, meglévő épületek héjazatának cseréje során nem megengedett hullámpala, műanyag hullámlemez, cserepeslemez, trapézlemez, valamint a bitumenes hullám- és zsindelyfedés alkalmazása.
4. Lakóépületeknél zöld és kék tetőszín nem megengedett.
5. Tájképvédelem érdekében az épületek, építmények szabadon álló, illetve majorszerűen csoportosított, tehát pavilonos rendszerű építési módban helyezendők el.
6. A pavilonos elhelyezésen belüli épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
7. Külterületi majoroknál épületek homlokzata világos, pasztel színezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések.
8. Külterületi majoroknál az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.
9. Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése
10. §
11. A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antenna tartó átjátszó torony) nem helyezhetők el
12. A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
13. Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.
14. A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás­szabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
15. Reklámvilágítással, magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlanbiztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
16. Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítás csak élet és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
17. Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen fény teljes mértékben elnyelődik.
18. Természetvédelemmel érintett területeken
19. amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.
20. reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
21. kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.
22. Reklámok, reklámhordozók

12. §

• Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz az előkertben nem helyezhető el,
• Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el. Egyéb közműberendezésen legfeljebb 2 darab, A1-es méretet meg nem haladó méretű helyezhető el.
• Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag információs vagy más célú berendezés igénybevételével lehetséges.
• Információs vagy más célú berendezés kizárólag közterületen telepíthető.
• Információs vagy más célú berendezés közintézmények közhasználatra átadott területein,

a közintézmények telekhatárától mért 20,0 méteren belül közterületen telepíthető.

• Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
• Egyéb műszaki berendezések

13.§

• Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.
• A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

• Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

1. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

14.§

Helyi védelemmel kapcsolatos támogatási rendszer e rendeletben nem kerül bevezetésre.

• Fejezet

Településkép – érvényesítési eszközök

1. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

15 .§

• A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található.
• A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete 1.-24. pontja tartalmaz.
• A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
• A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül – bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.
• A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
• A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.
• A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

16. A településképi bejelentési eljárás

16.§

E rendeletben településkép véleményezési eljárás nem kerül bevezetésre.

17. A településképi bejelentési eljárás

17.§

• Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
• a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,
• meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,
• közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.
• Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.
• A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
• A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
• A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
• A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:
• állandó építmény esetén végleges,
• legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
• reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,
• cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,
• útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.

18. A településképi kötelezés

18. §

(1) A településkép érvényesítési eszközök döntéseinek betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester – ellenőrzi.

A mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján jár el.

(2) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(3) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének elmulasztása esetén az eljárás a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést tartalmazó felszólító levéllel indul. Amennyiben az elmulasztásról szóló tudomásszerzést követően 8 napon belül nem reagál az építtető a felszólításra, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(4) A településképi bírság összege

a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, 100.000 forint,

b) egyéb településképi, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 forint,

c) kötelező településképi konzultáció elmulasztása esetén 20.000 forint.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

19. §

• E rendelet 2019. július 01. napján lép hatályba. Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017.(XII.21.) Önkormányzati rendelete.

Fábiánsebestyén, 2019. május 7.

                        Dr. Kós György                                                         Gyurisné Székely Erika

                           polgármester                                                                       jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetésre került 2019.                   hó                     nap.

                                                                                   Gyurisné Székely Erika

                                                                                    jegyző    

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

5)2019. (II.28.)Ö. rendelete

a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteiről

Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (6) bekezdése által adott felhatalmazás alapján az önkormányzat által irányított költségvetési szervek kiadásainak készpénzben történő teljesítésének eseteit meghatározva az alábbi rendeletet alkotja.

1.§

A rendelet hatálya kiterjed Fábiánsebestyén Községi Önkormányzatra és az általa alapított és fenntartott költségvetési szervekre.

2. §

1.) Az 1. § hatálya alá tartozó szervezeteknek a kiadások teljesítésekor előnyben kell részesíteni a banki átutalással történő fizetési módot.

2.) Amennyiben a kiadás teljesítése az (1) bekezdésben meghatározott módon nem lehetséges, úgy a kiadások készpénzben történő teljesítésére csak az e rendeletben szabályozott esetekben kerülhet sor.

3. §

1.) Az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek készpénzes kifizetéseik teljesítése érdekében készpénzt vehetnek fel a bankszámlájukról a házipénztári forgalom lebonyolítása érdekében. A házipénztárból lehetőség van készpénzelőleg felvételére.

4. §

A költségvetési szerv házipénztárából a következő kiadások teljesíthetők készpénzben:

• bérjellegű kifizetések, személyi juttatások (K1)

 pl: 1. dolgozók, közfoglalkoztatottak személyi juttatása

      2. fizetési előleg

      3. alkalmazottak utazási költségtérítése

• dologi kiadások (K3)

pl.: 1. szakmai anyag beszerzés

       2. üzemeltetési anyagok

       3. árubeszerzés

       4. informatikai szolgáltatások

       5. egyéb kommunikációs szolgáltatások

       6. közüzemi díjak

       7. vásárolt élelmezés

       8. bérleti és lízingdíjak

       9. karbantartási, kisjavítási szolgáltatások

      10.közvetített szolgáltatások

      11. szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások

      12. egyéb szolgáltatások

      13. kiküldetések

      14. reklám- és propagandakiadások

      15.különféle befizetések és egyéb dologi kiadások

• ellátottak pénzbeli juttatásai (K4)

pl:  1. jogszabályban meghatározott szociális vagy gyermekvédelmi pénzbeli ellátás,

• egyéb működési célú kiadások (K5)

• elszámolásra kiadott összegek
• jogcímtől függetlenül bruttó 200.000 Ft összegig történő kifizetés.

5. §

Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2019. január 01-től alkalmazni kell.

Fábiánsebestyén, 2019. február 27.

Dr. Kós György                                                                                Gyurisné Székely Erika

polgármester                                                                                                  jegyző

A rendelet kihirdetve: 2019. február 28.

                                                                                                          Gyurisné Székely Erika

                                                                                                                        jegyző

Csatolmányok

Megnevezés	méret
Fábiánsebestyén Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5)2019.(II.28.)Ö.rendelete a kiadások ké	323.92 KB